Pénzügyminiszter-csere - Gyenge cáfolatok
- Hogyan kommentálná laptársunk értesülését a leváltásáról?
- Azt tudom mondani a cikk megjelenése után is, amit előtte: teszem a dolgomat. Nem érzem annak semmi jelét, hogy a közeljövőben, az önkormányzati választásokat követően vagy a költségvetés elfogadása után mennem kell majd. Nem erről beszélgetünk a miniszterelnökkel, a jövő évi büdzsét készítjük elő. Nem olyan a személyes viszonyunk, a munkakapcsolatunk, hogy erre gondolnom kellene.
- A szocialista frakció felől se érzékel ilyen nyomást? Hiszen önkormányzati választások előtt kell megszorítani.
- Elterjedt rólam, hogy jó a kapcsolatom a frakcióval, és ennek a hírnek tényleg van alapja. Az elmúlt időszakban is számtalan alkalommal egyeztettem a frakciótársaimmal. Nem érzek ilyen nyomást, hibás az a beállítás, hogy a frakció ne fogadná el a szükséges intézkedéseket.
- Máshol Katona Tamás pénzügyi államtitkár székének megingásáról hallani.
- Nem látok ilyen ingást.
- Pedig számos kritika éri a minisztérium tevékenységét.
- Nem tudok olyan megalapozott kritikáról, ami indokolttá tenne bármilyen személyi lépést.
- Példának ott vannak a kodifikációs munka hiányosságai, az, hogy az adótörvényeket esetleg módosítani kell - például a kamatadó rendelkezései hiányosnak bizonyulhatnak.
- Nincs ilyen probléma a kamatadóval. Az egyetlen kérdés az volt, hogy a bankok képesek-e ennyi idő alatt bevezetni az új rendszert. A sajtóban számos vélemény jelent meg, ám nem látok olyan tételt, ami miatt módosítani kellene a már elfogadott szabályokon. A Pénzügyminisztérium számos javaslatot dolgoz ki és ad le. Az egy oldalra jutó hibaarányunk nem roszszabb, mint a többi tárcáé.
- Az Alkotmánybíróság esetleges döntésétől sem fél?
- Alkotmányossági szempontból nem a Pénzügyminisztérium feladata vizsgálni a jogszabályokat. Minden javaslatunkat áttekintette a kormány, és végül a parlament döntött. Ám nehéz dolgunk van, mozgó célpontra lövünk, nehéz pontosan eltalálni, hogyan dönthetnek a bírák. Ahhoz képest elhanyagolható a kifogások száma, hogy milyen mélységű és mennyiségű változást indítottunk el a költségvetési gazdálkodásban, az adórendszerben és az állam szerkezetében. Valódi államreformot kezdtünk el. A program alapvetésében marad, ahogy volt.
- A programot is érik kritikák. Hiszen nincs benne adóreform, sőt adóemelésekkel operál, ami nem segíti a gazdaság növekedését és a foglalkoztatás bővülését.
- Számtalanszor bizonyítottuk már, hogy a mostani korrekció és a konvergenciaprogram alapvetően a kiadások csökkentésével mérsékli az államháztartási deficitet. Többször egyeztettünk az Európai Bizottság illetékeseivel, a minisztertársakkal. Nincs arra példa Európában, hogy bármely ország a GDP 3 százalékánál nagyobb mértékű hiánycsökkentést el tudott volna érni féloldalas intézkedésekkel. Ekkora kiigazítást nem lehet csak a kiadások csökkentésével vagy csak a bevételek növelésével végrehajtani. Ezek mixét alkalmazták mindenütt, ez az európai trend.
- Ám a költségvetési hiány pontos előrejelzése is az volna.
- Félreértés azt gondolni, hogy a minisztérium vagy a pénzügyminiszter egyedül felelős a hiányért. A közigazgatási rendszerben minden miniszter maga felel a hozzá tartozó tárca keretéért. Én a PM kiadásaiért vagyok felelős, illetve azért, amit aláírok. A minisztériumban nincs túlköltés. Van olyan tétel, amelyet a kormány döntésének megfelelően kell nekem aláírnom, és itt már van példa túllépésre. Az egyik az egészségügyi kasszák kerettúllépésének az engedélyezése, amiről augusztus óta a kormány dönt minden hónapban.
- A bevételek alakulását se találták el eddig jól.
- Hosszú ideje az idei lesz az első év, amikor az eredetileg tervezett bevételekkel nagyjából azonos összegre tesz szert az állam. A korábbi időszakot nem feltétlenül kell nekem felróni, az én időmben megalapozott becslések születtek.
