Járvány esetén minden elvesztegetett nap sok-sok ember halálát okozhatja - idézte fel lapunknak a WHO érvelését Jankovics István, az Országos Epidemiológiai Központ osztályvezető főorvosa. Az ENSZ egészségügyi szervezete a világméretű madárinfluenza-járvány veszélyével fenyegető H5N1-es vírus elleni úgynevezett mock-up, azaz modellek oltóanyag előállítását szorgalmazta, ám humán oltóanyag, azaz az emberi szervezet védekező mechanizmusát "beindító" vakcina sokáig nem készült. Az USA-ban 2004-ben a "közönséges", szezonális influenza oltóanyagában levő hatóanyaggal folytattak kísérleteket, de azzal nem sikerült mérhető immunválaszt kialakítani a H5N1-es fertőzésére.

Magyarországon ez tavaly sikerült. A próbák utolsó állomásának számító 500 fős klinikai dózisbeállító tesztek - s ezek részeként a néhány napja viták kereszttüzébe került, gyerekek részvételével zajló vizsgálatok - eredményes befejeződése nyithatja meg az utat ahhoz, hogy a fejlesztői siker üzleti siker is legyen.

A feltételek adottak, hiszen egy fenyegető járványra minden állam igyekszik felkészülni. A veszély mértékét persze nehéz felbecsülni, ám a történelmi tapasztalatok intőek: ma már bizonyított, hogy az első világháború végén, 1919-ben milliónyi áldozatot szedő spanyolnáthát is egy ilyen influenzavírus okozta, s a Magyarországon 1968-ban "hongkongi" vírusként végigsöpört járvány mögött is ez a kórokozó állt. Érdemes figyelni a "járványos évszámokra", a szakemberek ugyanis azt tartják, hogy 30-40 évente tör ki nagyobb pandémia, márpedig a legutóbbi éppen ez a bizonyos 1968-as volt.

- Az ENSZ minden tagállamában működjön olyan gyártóbázis, amely képes előállítani a lakosságot leginkább fenyegető vírusos járványok ellen elegendő oltóanyagot - a WHO ajánlásának Magyarországon 1991-ben, az Omninvenst Kft. létrehozásával tettek eleget.

Az egy ciprusi vállalkozás és Laczkó Tamás ügyvezető igazgató tulajdonában álló Omninvest hosszú távú együttműködési megállapodást kötött az állammal, amelynek alapján a társaság szállíthatja az influenza elleni oltóanyagot, cserébe köteles viszont olyan "hideg kapacitást" fenntartani, amellyel járvány esetén rövid időn belül a lakosság 40-60 százalékának beoltásához is elegendő vakcina állítható elő.

A nagy multinacionális gyógyszergyárak a split, azaz hasított technológiát használják vakcinagyártásra: elkülönítik a vírusnak a hatás kiváltása szempontjából fontos részeit, majd ezek felhasználásával látnak hozzá az ellenanyag előállításához. Ez a módszer olcsó, nagy tömegű gyártást tesz lehetővé, bár igen sokba kerül a technológia telepítése, s gondot okozhat az is, hogy időigényes a vakcina fejlesztése.

Kényszerből választott más utat az Omninvest, de az eredményei mára épp ezért tűnnek ígéretesebbeknek. A társaság a nagy befektetést igénylő split technológia helyett a klasszikus, a teljes vírusra alapozó módszert fejlesztette tovább, s ma már olyan technológiával rendelkezik, amelynek révén hat-nyolc héttel egy vírus izolálása után képes nagy tömegben gyártani a kórokozó elleni védekezésre szolgáló vakcinát. Márpedig a madárinfluenza esetében éppen az idő nagyon fontos, hiszen a H5N1 leírásaiból egy agresszív, gyorsan terjedő, néhány héten belül ölni képes kórokozó képe rajzolódik ki.

A fejlesztések eredményeképpen az Omninvest nem csak vakcinákkal léphet a piacra, sokkal keresettebb portéka válhat magából a gyártási módszerből, a know how-ból.

A nagy nyugat-európai és amerikai fejlesztőközpontok ugyanis elhanyagolták a klaszszikus technológiát. A járványügyi szakemberek bíztak saját egészségügyi rendszerük hatékonyságában, abban, hogy új vírusok csak a világ távoli, szegény országaiban bukkanhatnak fel, onnét pedig csak lassan terjedhetnek tovább, ezért bőven lesz idejük a felkészülésre. A magyar társaság így most olyasmit kínál, amit mástól egyelőre nem lehet beszerezni. Ráadásul ahhoz, hogy egy gyógyszermulti versenybe szálljon az Omninvesttel, nem elég a fejlesztések felpörgetése. Hatósági engedélyek nélkül egyetlen lépést sem lehet tenni. Az Omninvest viszont az általa egyetlenként birtokolt technológia mellé a vakcinagyártáshoz szükséges engedélyeket is prezentálni tudja, az USA-n kívüli világ szinte minden részére adaptált formában.

Az ígéretes üzleti lehetőség a magyar állam figyelmét is felkeltette: a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal kétmilliárd forinttal segíti az Omninvestnél zajló fejlesztést. A cél az, hogy minél előbb befejeződhessen az 500 főn elvégzendő klinikai vizsgálat, mert ez szükséges a nemzetközi engedélyek megszerzéséhez, illetve a termék, a technológia értékesítéséhez.

A technológia fegyvergyártásra is alkalmassá tehető, így az üzleti döntésben biztonsági megfontolásoknak is szerepet kell kapniuk. A magyar nemzetbiztonsági szervek minden közreműködő partnert - hazait és külföldit - a tényleges együttműködés megkezdése előtt vizsgálat alá vonnak.

A várakozások szerint nem járnak rosszul a magyar adófizetők: a know-how értékesítéséből öt éven belül befolyó összeg 14 százaléka az államkasszát fogja gyarapítani.

Nincs komplikáció

Tizenegy gyermeket beoltottak az influenza A H5N1 vírus elleni oltóanyaggal - tájékoztatta az MTI-t
az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tegnap. A közlemény szerint komplikáció nem történt.

A gyerekeken elvégzett klinikai vizsgálatot az Országos Gyógyszerészeti Intézet engedélyezte, azt jóváhagyta Bujdosó László országos tiszti főorvos is. A Magyar Tudományos Akadémia szerint ugyanakkor a gyerekeken végzett tesztek etikailag elfogadhatatlanok.

Gyártás klasszikus technológiával