A fél évi haladék után szeptembert követően valóban megkezdődik az Országos Egészségbiztosítási Pénztárban (OEP) a háziorvosok által a betegekről beküldött dokumentumok begyűjtése: a kezelt páciensek adatait, a diagnózist és a javasolt terápiát - kódok formájában is - tartalmazó adatbázist havonta (a tárgyhót követő tizedik napig) kell majd eljuttatni elektronikusan a biztosítóhoz. Az egészségügyi kormányzat első ilyen próbálkozása februárban volt, amikor a rendszer márciusi üzembe állítását tervezték, se az a háziorvosok ellenállása miatt szeptemberre halasztódott. Akkor részben avval érveltek a doktorok, hogy órákkal is nőhet a betegek várakozási ideje a dokumentumok kitöltése miatt, és erről hirdetményekben is értesítették a várakozó pácienseket.

A járóbeteg-ellátásban egyébként már hét éve működő adatszolgáltatás a tartalmát tekintve nem új feladat, hiszen ezt az adatbázist jogszabályi előírások miatt már most is vezetniük kell a háziorvosoknak. S hogy minderre miért is van szükség? Egyrészt a háziorvosi praxisok számára előírt, minden bejelentkezett páciensnél évente-kétévente elvégzendő szűrővizsgálatok megtö9rténtének az ellenőrzése, másrészt a gyógyszerkassza kiadásainak visszafogása miatt. A dokumentáció alapján kiderül ugyanis, hogy a vényfelírások mögött valóban volt-e orvos-beteg találkozás, s a kiemelten támogatott készítményeket okkal és jogosan írta-e fel a doktor - mondta lapunknak Székely Tamás, az OEP egészségügyi főigazgató-helyettese. Ha valami rendellenességet tapasztalnak a felírás körül, a támogatás összegét az OEP visszafizetteti a járóbeteg-rendelést folytató intézménnyel, vagy magával a háziorvossal.

A járóbeteg-ellátásban - ami havonta ötmillió orvos-beteg találkozót jelent - a közelmúltban indult az első vizsgálat. Most azt ellenőrizték, hogy minden vényfelírás orvos-beteg találkozó alkalmával történt-e. A kiemelten támogatott készítmények revíziója ez után következik, ám az adott hónapot majd csak négy hónap múlva zárhatják le teljesen, addig ugyanis lehetőségük van az intézményeknek korrigálni a betegdokumentációt - például akkor, ha tévesen írták be egy páciens taj-számát. A tapasztalatok szerint az ötmillióból százezer esetben - vagyis a receptírások két százalékánál - nem találkozott a beteg a vényt kitöltő orvossal. Az ilyen eseteknél a patikaszer árának visszafizetésére a jövő év elején kerülhet majd sor.

Hogy mindevvel mennyit is spórolhat az idén 350 milliárdosra tervezett gyógyszerkassza, azt egyelőre nehéz megbecsülni. A most ismert kétszázalékos arányból kiindulva, ha ennek csak a felét tartja vissza a rendszeres és teljes körű vizsgálat a szabálytalankodástól, az éves szinten 3,5 milliárd forint, amit tovább növel a visszafizetett összeg. A kiemelten támogatott készítmények kontrollja ezenfelül is hozhat megtakarítást, mivel ma a gyógyszerkassza több mint harmadát, 140 milliárd forintot ilyen készítményekre fizetik ki. Az ilyen vényfelírások informatikai ellenőrizhetőségéhez viszont a mainál jóval differenciáltabb indikációs kódrendszerre lenne szükség. Olyanra, amiből kiderül, hogy az egyes készítmények milyen betegségek, illetve diagnózis esetén alkalmazhatóki, s ezt a kódrendszert az Országos Diagnosztikai Intézetnek kellene elkészítenie - tette hozzá a főigazgató helyettes.

Az OEP tehát lassan, de biztosan eljut oda, hogy az éves szinten 120 milliós orvos-beteg találkozó alkalmával (és ezek mellett) kitöltött 200 millió vény jogosságát informatikai eszközökkel is ellenőrizze.

Gyógyszerkészítés egy patikában