Az árakat is hajtja az új üzemanyag?
Az üzemanyagként felhasznált alkohol iránti jelenlegi és középtávú belföldi igényeket a két hazai nagyüzem, a Győri Szeszgyár és Finomító Zrt., valamint a szabadegyházi Hungrana Kft. bőven ki tudná elégíteni. Ezért felvetődik a kérdés: milyen hatást gyakorol a piacra és e társaságok versenypozíciójára további alkoholgyártó cégek hazai megjelenése? Efféle új beruházásokról a közelmúltban is szóltak hírek: például Orosházán terveznek egy húszmilliárd forintból megépítendő, várhatóan 2008 elejétől termelő - svájci érdekeltségű - bioetanol üzemet.
A magyar szakemberek a jelenlegi európai üzemanyagalkohol-piac ismeretében tartanak attól, hogy az újonnan letelepedő, hatalmas kapacitásokat ígérő külföldi bioetanolgyárak a magyar piacon jelentős túltermelést okoznak, és egyelőre nem világos, hogy a belföldi keresletet 8-10-szeresen meghaladó árumennyiséget hol értékesítik. Az itthoni igények kiszámíthatóak: 2007 júliusától évente százezer tonna bioalkoholt használnak majd fel Magyarországon. Ezt a mennyiséget a hazai gyártók úgy tudják előállítani, hogy e mellett még exportra is jut az általuk termelt alkoholból.
Különösen sértené a jelenlegi magyar alkoholgyártók érdekeit, ha az újonnan letelepedő üzemek jelentős beruházási támogatásokat kapnának, akár hazai, akár európai forrásokból, s ezekkel indokolatlan versenyelőnyhöz jutnának.
Folláth György, a Győri Szeszgyár és Finomító Rt. elnök-vezérigazgatója szerint nem alakult ki egységes és átlátható alkoholpiac Európában. Mint mondja, a bioetanol alkalmazásának bővülését a megújuló energiák iránti környezetvédelmi igény és az agrárfelesleg felhasználására irányuló politikai akarat hajtja előre. Az európai kőolaj-finomítók jelenleg is kapacitástöbblettel rendelkeznek, ezért a bioetanolnak, mint a benzint helyettesítő terméknek a felhasználása nem áll érdekükben, csak erős ösztönzők és politikai nyomás hatására helyettesítik a benzint alkohollal. A szakember szerint a dízelolaj esetében a helyzet más, iránta Európában keresleti piac alakult ki. A dízellel hajtott autók száma ugyanis évről évre dinamikusan nő.
A bioetanol felhasználása - Franciaország, Németország, Svédország és Spanyolország kivételével - Európában még a kezdeteknél tart. Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban a bioetanol-program indítása egybeesik az épülő nagy szeszgyárak elkészültével. Több európai ország kvótarendszert vezet be, amely biztosítja, hogy csak a kvótával rendelkező belföldi termelő kapja meg a jövedékiadó-kedvezményt. Vagyis ezekben az országokban a saját szükségletet hazai termelésből elégítik ki. Ukrajnában hatalmas kapacitások állnak rendelkezésre, nagy gyárakat építenek a bioetanolt még nem használó Oroszországban is. Kérdés tehát, hogy a Magyarországra érkező világcégek kinek szánják saját termékeiket.
Nem vitatható a tőkének az a joga, hogy bármilyen tevékenységbe belefogjon - mondja a győri gyár vezérigazgatója. Hozzáteszi azonban: a sok országtól eltérően nálunk már működő hazai alkoholgyárak legalább egyenlő feltételekkel akarnak versenyezni. Arra is gondolni kell, hogy a meglévő munkahelyek védelme ugyanolyan fontos, mint újak létrehozása.
Folláth György utalt arra: Európában jelenleg az országonként eltérő jövedékiadó-kedvezmények ösztönzik a bioetanol felhasználását, és minden ország a saját termelőit támogatja.
- Ezt a gyakorlatot Magyarországnak is figyelembe kell vennie. Mindemellett pedig örülnénk annak, ha az agrárdiplomácia sikereket érne el az egységes európai piac kialakításában, melynek nyomán megszűnhetne a nyílt vagy burkolt protekcionizmus - hangsúlyozta a vezérigazgató.
Előfordulhat persze, hogy a Magyarországon gyárat építő cégeknek vannak exportígérvényeik, szerződéseik, s nem feltétlenül a magyar piacon akarnak alkoholt értékesíteni. Akkor is felvetődik azonban: milyen hatással lesz a bioetanol alapanyaga - főként a gabona - árára a mostaninál nagyságrendekkel nagyobb kereslet, amely természetesen előnyös a gabonatermelők számára. Folláth György szerint azonban egy hatalmas új kereslet a gabonapiacon könynyen egyensúlyi zavarokat idézhet elő, ami nemcsak az alkoholgyártás költségeire van hatással, hanem a gabonaalapú takarmányok és élelmiszerek árát is számottevően növelné. Ennek elkerülése érdekében olyan agrárkormányzati intézkedéseket tart szükségesnek, amelyek hosszú távon biztosítják az agrárpiac egyensúlyát.
Megkérdeztük a vezérigazgatót: érdemes-e kisüzemek létesítésével próbálkozni a bioetanol program keretében. Folláth György azt válaszolta:
- Ha a kisüzemet olyan működő agrárüzembe telepítik, ahol az alapanyag és az infrastruktúra rendelkezésre áll, illetve a gyártás melléktermékeit feldolgozás nélkül állati takarmányként tudják használni, akkor ennek van létjogosultsága. A kisüzem nagyobb tőke- és működési költségét az említett előnyök kompenzálni tudják. Különösen akkor, ha az állattartó telepek szennyvízének és a növényi hulladéknak a felhasználásával villamos energiát is termelnek, ugyanis ennek hulladékhője megfelelő méretválasztás esetén elegendő az alkoholgyártáshoz.
