Telt házas viták politikamentesen
Az Új Magyarország vidékfejlesztési stratégiai tervről rendeztek szakmai fórumot nemrég a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Baktalórántházán, ahol a főszónok Gráf József agrárminiszter volt. A politikus azért járta az országot az elmúlt hetekben, hogy a stratégiai tervről tájékoztassa az ágazatban dolgozókat, s kikérje róla az érintettek véleményét. A tervezet az élelmiszer-gazdaság - mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, élelmiszer-feldolgozás - és a vidékfejlesztés legfontosabb fejlesztési irányait taglalja a 2007-2013 közötti időszakban, azt, hogy mire kellene költeni az agráriumra szánt több ezer milliárd forintot. Százötvenen ültek a nézőtéren, s a fórum folyamán nem magasztalták vagy támadták a különböző pártokat, csakis arról szólt a vita, amiről szólnia kellett: szakkérdésekről.
Sikolya László, a Nyíregyházi Főiskola kari főigazgatója az intézményben folyó pilótaképzéshez kért támogatást, mert - mint mondta - az agrárium elemi érdeke, hogy mezőgazdasági repülőgép-vezetőket is képezzenek Magyarországon. Elmondása szerint több száz millió forintos fejlesztéseket hajtottak végre az intézményben az elmúlt években, mert meggyőződésük szerint a humánerőforrás fejlesztése nélkül nem lehet az agrárium problémáit hatékonyan kezelni.
Kovács Károly szabolcsi méhész a szerinte mostohagyermekeknek tekintett, több mint 16 ezer magyar méhész számára kért nagyobb figyelmet. Mint mondta, az agrárfórumokon általában a sertés, a baromfi, a juh és a szarvasmarha kerül szóba leggyakrabban, holott szerinte a magyar méhészek is sokat tesznek a magyar külkereskedelmi aktívum növeléséért.
Erdősi Bálint nyíregyházi agrár-szaktanácsadó a génmanipulált termékek behozatala, valamint az olcsó kínai áruk dömpingje ellen emelt szót, s nagy tapsot aratott, amikor a kínai bio-napraforgómag magyarországi megjelenését kifogásolta.
Az egyik szabolcsi gazda a csődbe ment Hajdú-Bét károsultjai nevében szólalt föl. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy Gráf József miniszter a rendelkezésére álló keretek között minden segítséget megad a termelőknek, de vannak olyan helyzetek, amikor a miniszteri kompetencia sem elegendő. A tárcavezető azt ígérte: a jövőben szigorítani kívánják a gazdasági bűncselekmények büntetési tételét annak érdekében, hogy minél kevesebb embernek jusson eszébe ilyen jellegű visszaéléseket elkövetni.
A fórum végeztével tudósítónk arra kérte Gráf Józsefet, hogy foglalja össze vidékfejlesztési stratégia elmúlt hetekben lezajlott társadalmi vitáit.
- Óriási volt az érdeklődés, és rengeteg ötlet, javaslat hangzott el - kezdte válaszát a miniszter. Megjegyezte: eleinte attól félt, hogy ebben a választási évben, a politikai rendezvények időszakában nem tudják majd megmozgatni az embereket ezzel a programsorozattal, de - miként fogalmazott - kellemesen csalódott. Hozzátette: ahol járt, mindenütt telt ház fogadta, és mindenütt pártpolitika-mentes rendezvények zajlottak: érthető, józan beszélgetés folyt szakmai kérdésekről.
Arra a kérdésre, hogy a hozzászólók többségében inkább magánemberek voltak, vagy különböző szervezetek, cégek, intézmények képviseletében nyilvánítottak-e véleményt, Gráf József azt válaszolta: az érdekeltek széles köre nyilvánított véleményt. A különböző fórumokon fölszólalt agrárkamarai vezető, MAGOSZ megyei elnök, cégtulajdonos és persze nagyon sok egyéni termelő is. A miniszter tájékoztatása szerint elsősorban a támogatási hányadokkal kapcsolatban hangzott el nagyon sok ötlet arról, hogy százalékosan mennyit kellene adni az egyes ágazatoknak, melyik érdemelne többet, melyik kapjon kevesebbet. Szerinte a végleges stratégiai terv nagy vonalakban úgy fog kinézni, ahogyan az a vitára bocsátott anyagban szerepel, de lesznek benne komolyabb módosítások a fórumokon elhangzottak alapján. Példaként említette azt a javaslatot, hogy az úgynevezett energiaerdők - ezek azok az ültetvények, ahol az erőművek fűtéséhez használt fákat nevelik - speciális támogatást kapjanak, s ne támogassák ezeket a hagyományos, más célokat is szolgáló erdőségek kárára.
- Ez teljesen logikus ötlet - fogalmazott Gráf József -, csak eddig nem jutott eszünkbe.
A tárcavezető kifejtette: a vidékfejlesztési stratégiai terv és a nemzeti fejlesztési terv között vannak csatlakozási pontok, hiszen vannak olyan nagyberuházások, amelyeket csak ez utóbbi keretében lehet megvalósítani. Ilyen szerinte a közúthálózat fejlesztése, amelyben részben az agrárium is érintett: például az erdészeti utak létesítését az agrár- és vidékfejlesztési programban is lehet támogatni, de egész települések úthálózatának korszerűsítése már nem kizárólag az agrárbüdzsé feladata, hiszen az a nemzeti vidékfejlesztés része.
