Teherán a 21 oldalas választ a múlt hónapban nyújtotta át a hat ország diplomatáinak. Garanciákat követel arra, hogy nem éri esetlegesen katonai csapás az országot. Követeli emellett, hogy "fosszák meg a cionista rezsimet (Izraelt) tömegpusztító fegyvereitől" cserébe azért az iráni ígéretért, hogy "nem használja nem békés célokra nukleáris potenciálját".

Az egyik washingtoni központú nemzetközi kutatóintézet, az ISIS honlapján megjelent szövegben az irániak kategorikusan kizárják azt, hogy fölfüggesszék a dúsítást a tárgyalások megkezdése előtt. Az Iránnal az iszlám köztársaság vitatott atomprogramjáról tárgyaló hatok - Németország, valamint az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja, vagyis az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína és Oroszország - az urándúsítás fölfüggesztését szabták feltételül az érdemi tárgyalások megkezdéséhez.

Iránnak a hét végén kiszivárgott ajánlattal "sikerült megosztania a nemzetközi közösséget" - jegyezte meg méltatlankodva egy európai diplomata, miután a hatoknak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kormányzótanácsának e heti bécsi ülésén nem sikerült közös álláspontra jutnia az ügyben.

A diplomata arra utalt, hogy az Ali Laridzsáni nukleáris ügyekben illetékes iráni főtárgyaló és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője közötti hétvégi megbeszélések után kiszivárgott egy iráni ajánlat. Ennek értelmében Teherán két hónapra felfüggesztené az urándúsítást, ha a hatok megkezdenék vele a tárgyalásokat. A nagyhatalmak azonban előbb az urándúsítás felfüggesztését követelik, s csak aztán tárgyalnának.

A nyugatiak, különösen az Egyesült Államok az iszlám köztársasággal szembeni szankciók mielőbbi bevezetését szorgalmazzák, miközben Oroszország és Kína további haladékot adna Teheránnak. Laridzsáni és Solana a héten - valószínűleg csütörtökön - újra egyeztet egymással.(forrás: MTI)