A kazincbarcikai 1353/7 helyrajzi számú ingatlan a város utolsó egybefüggő értékes területe. A négy hektárnak kiváló az elhelyezkedése, a Szlovákiába tartó 26-os főút mellett fekszik, könnyen megközelíthető az átutazóknak, a környéken lakóknak és a helyieknek is, nem kell majd Miskolcra utazniuk 20 kilométert.

Az ingatlan értékesítéséről szóló határozati javaslatot Király Bálint polgármester terjesztette be a január 19-i testületi ülésre. A döntés érdekessége volt, hogy csak az eladásról szavaztak anélkül, hogy meghatározták volna az alapárat, mivel a polgármester levelében arról tájékoztatta őket, az értékbecslésre csak a telekalakítás utáni földhivatali bejegyzést követően kerül sor.

Erre a gazdasági bizottság január 23-i ülésén került sor, az értékbecsléssel kiegészített javaslat, 4 igen, 1 nem és 1 tartózkodással fogadták el, miszerint 6.500 forint bruttó négyzetméter áron adják el.

Két nappal később a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság 5 igen és 2 nem szavazattal szintén támogatta. Itt azonban megfogalmazódtak kételyek, amelyek végül módosítottak az eredeti javaslaton. Több szocialista képviselő megkérdőjelezte az értékesítési alapárat, a pályáztatás futamidejét, előkészítését. Szerették volna megtudni, mely láncok keresték meg az önkormányzatot, a Lidl-nek mennyiért adtak el korábban egy belvárosi ingatlant? Tudni akarták, a versenytárgyalás hogyan, milyen formában fog lebonyolódni. Arra is kíváncsiak voltak, kizárólag áruházláncok részére értékesíthető a terület, miért nem gondolkozik az önkormányzat más munkahely-teremtési lehetőségekben?

A kérdésekre Kapalkó Zsolt, a gazdasági osztály főelőadója és Nagy Gyula, a műszaki osztály vezetője válaszolt. A jegyzőkönyv szerint elmondták, a rendezési tervben kereskedelmi-szolgáltató övezetként szerepel, és széles körben hirdetik meg országos és megyei napilapokban. Ezt követően vita alakult ki: Juhász László, Pétervári György és Szitka Péter javaslatára a döntéshez elvi kiegészítést csatoltak, miszerint minél több bevételhez kell jutni az ingatlanból. Szitka Péter azt kifogásolta, egy multinak kevés a két hét egy ekkora beruházás megítéléshez, ráadásul szerencsétlen az időpont, mivel az év elején, az üzleti sajtolási időszakban még nem tudnak dönteni fejlesztéseikről. Végül a pályázati anyagok beküldésének idejét 15 napról 45-re emelték, az összeg azonban maradt.

Egészen az önkormányzatot irányító MSZP frakció soron következő üléséig, ahová januárban még Király Bálint is tartozott, mint helyi alapító is. A többség mégis a polgármester indítványa ellen szavazott, így elvetették a 6.500 forintos bruttó árat. Királynak nem sikerült meggyőznie társait, hogy egy év munkája veszhet kárba, a Tesco akár el is állhat az üzlettől. (Ózdon 8.500 forintért jutott ingatlanhoz a cég, ahol nincs akkora vásárlóerő, mint Barcikán.) A városatyáknak felkeltette a figyelmét, hogy mindkét független értékbecslő szinte ugyanazt az árat javasolta. Annyi különbséggel, hogy az egyik az egy  négyzetméterre, a másik a bruttó összegre vonatkozó értéket közölte 2,7 százalékos eltéréssel.

A szavazás után a polgármester frakció döntésének megfelelően vállalta, hogy a következő testületi ülésre magasabb alapárat, bruttó 7.200 forintot és 45 napos tárgyalási futamidőt javasol. Tett azonban nem követte ígéretét, az áprilisi testületi ülés előtt tartott összevont bizottsági ülésen ismét latba vetette tekintélyét, a kéthetes pályáztatás, a 6.500 forint mellett érvelt, a szerződés elbukását vizionálta, a költségvetés rossz állapotára és a munkahelyteremtésre hivatkozott. Sikertelenül, még az ellenzék is megszavazta a szocialisták javaslatát. Hárman voltak ellene, a polgármester, az alpolgármester és a szocialista frakció vezetője. Király Bálint a helyi sajtóban ellene indult politikai akcióról beszélt, amely nem veszi figyelembe a gazdasági racionalitást.

Időközben a polgármester és frakciója közötti viszony egyre rosszabb lett, majd megszűnt a kapcsolat. Március 15-én átvett egy magas rangú állami kitüntetést a belügyminisztertől, két hét múlva, a választások előtt kilépett az általa is alapított helyi MSZP-ből, aminek komoly visszhangja volt. Király Bálint kérdésünkre nem árulta el, mi motiválta. Mindenesetre az előzményekhez tartozik, hogy Király a párttagság szavazásán két évvel ezelőtt elveszítette a szimpátiavoksolást Szitka Péter országgyűlési képviselővel szemben, ami arról döntött, ki legyen a város szocialista polgármesterjelöltje 2006-ban. Király a szavazás utáni sajtótájékoztatóján még vállalta, hogy együttműködik az új jelölttel, ennek ellenére a Tesco-ügyben a helyi sajtóban legélesebben éppen Szitkát bírálta.

A pályázatot végül testületi felhatalmazással rendben kiírták 45 napra. Hárman jelentkeztek, közülük egy jelezte azonnali vételi szándékát, a Tesco. A terület sorsáról döntő zárt ülésen nem várt fordulat következett, egy ellenzéki képviselő felállt és 8.000 ezer forintos négyzetméterárat javasolt. A Tesco delegációja öt perc szünetet kért, majd a terembe visszatérve közölte, elfogadják a döntést. Több hétig vártak a Tesco londoni döntésére majd a nyár végén aláírták a szerződést.

A polgármester által javasolt és a végül elfogadott összeg között 110 millió forint a különbség. Ezen kívül a Tesco további közműberuházásokat, járdaépítést vállalt körülbelül 20 millió forintért, amire hetekkel később megérkezett a londoni központból a jóváhagyás, a szerződést megkötötték.

Király Bálint nem csak a kilépésével, hanem a Tesco-telekkel kapcsolatos egyik kérdésre sem kívánt válaszolni, annak ellenére sem, hogy telefonon történt egyeztetés után személyesen kerestük fel munkahelyén. Így többek között nem tudtuk meg, mi volt ebben az ingatlan értékesítésben a szerepe, erre ugyanis több sajtószereplésén hivatkozik, volt-e felhatalmazása a Tescóval való tárgyalásokra, és hogy miért érvelt a végsőkig az alacsonyabb eladási ár mellett.

Az adásvételről a Tescót is megkérdeztük, ám azt a választ kaptuk, erről a folyamatban lévő ügyről nem áll módjukban felvilágosítást nyújtani.