A megegyezés részleteiről keveset tudni. Az új kormány politikai programjának alapjait a különböző palesztin csoportok által június 27-én aláírt "nemzeti egyetértés dokumentuma" és a 2002-es szaúdi békekezdeményezés adják.

A Hamasz szóvivője, Szami Abu Zuhri a Reutersnek elmondta: a szervezet politikája nem változik, "sosem ismerjük el a megszállás legitimációját" - mondta. A kormányt ezután is Hanija irányítja, de a kormányüléseket Abbasz elnök vezeti, és neki lesz felhatalmazása arra is, hogy Izraellel tárgyaljon.

Abbasz és Hanija hetek óta tárgyaltak egy nemzeti egységkormány megalakulásáról. A júniusi "nemzeti egyetértés dokumentuma" több tucat halottat követelő belviszálynak vetett véget az elnök és a kormány, illetve a Fatah és a Hamasz között. Az azóta folyó tárgyalásokon az áttörést állítólag az jelentette, hogy a Hamasz hajlandó volt elfogadni az ENSZ és a korábbi arab csúcsok közel-keleti konfliktussal kapcsolatos határozatait. Sajtóértesülések szerint Abbasz azzal fenyegetőzött, hogy ha nem sikerül megegyezésre jutni az egységkormány ügyében, feloszlatja a törvényhozást és új választásokat ír ki.

A ciszjordániai an-Nadzsa egyetem hétfőn közzétett felmérése szerint a palesztinok döntő többsége, 85 százaléka támogatja egy egységkormány létrejöttét - jelentette az MTI.

Izrael szerint az új kormány lendületet adhat a békefolyamatnak, amennyiben elismeri a zsidó államot, elítéli az erőszakot, és biztosítja az elrabolt izraeli katona, Gilad Salit szabadon bocsátását - mondta Mark Regev, izraeli külügyi szóvivő.

Az egységkormány hatékonysága a nemzetközi közösségen múlik. Izrael nem fogadhat el mást, mint az explicit elismerést az új palesztin kormány részéről, és kérdés, hogy a nyugati államok mennyire lesznek rugalmasak. A térségben tartózkodó Tony Blair brit miniszterelnök még vasárnap úgy nyilatkozott: a nemzetközi közösségnek fel kéne vennie a kapcsolatot az egységkormánnyal, amennyiben az szakít a Hamasz politikájával. Blair azt is mondta, hogy az új kormánynak el kell fogadnia a nemzetközi közösség által támasztott három feltételt.

A brit kormányfő egyébként tegnap Bejrútban tett látogatást, ahol 2000 tüntető fogadta. A felvonulók szerint Blair Izraelt támogatta a 34 napig tartó háborúban, mert nem követelt azonnali tűzszünetet, és hagyta, hogy Nagy-Britanniában tankoljanak azok az amerikai repülők, melyek bombákat szállítottak Izraelnek. A tervek szerint Blair találkozott volna a libanoni parlament elnökével, a Hezbollahhoz közel álló Amal párt vezetőjével, Nabih Berrivel, de a libanoni politikus Svájcba utazott, magánútra. A kormány két hezbollahos minisztere sem volt hajlandó a brit kormányfővel találkozni.

Nagy-Britannia kész "kiképzést, felszerelést nyújtani, minden segítséget, amit adni tudunk" - mondta Blair Fuád Szinjóra libanoni miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. Kulcsfontosságúnak minősítette, hogy a libanoni hadsereg átvegye az ellenőrzést az ország minden térségében, azaz délen is, ahol eddig a Hezbollah síita szervezet volt az úr. Blair ebben az évben 50 millió fontot ígért Libanon újjáépítéséhez.

Szinjóra azt kérte a brit miniszterelnöktől, hogy keltse életre az arab-izraeli konfliktus megoldásáért tett erőfeszítéseket, méghozzá a szaúdi javaslat alapján. Blair megígérte, hogy hátralévő hivatali idejét a közel-keleti békének szenteli.

Hanija és Abbasz