Ennek ellenére koncerteken az emberek egyik kezükben mobiltelefonnal csápolnak, és kattintanak egyet-egyet - már csak az a kérdés, hogy mit csinálnak a sötét, életlen, részletekben szegény, és a valódi színektől teljesen elrugaszkodott felvételekkel. Ha csak arra akarják használni, hogy a telefon maximum 160 x 128 pixeles képernyőjén nézegessék, akkor többé-kevésbé rendben is lennénk. Ha viszont ki is akarják nyomtatni, akkor baj van.

A mobilos videózás még hátrább tart, mint a fotózás. Az eddig felsorolt hibák mellé járul a kevés képkocka: a mobilos videón 10-15 képkocka/mp-es a megszokott az elvárt 25 kocka /mp helyett, és ezek a képkockák még sokkal kisebbek, zajosabbak, életlenebbek, mint a "fényképek". Videó esetében is elgondolkodhatunk: telefonon játsszuk-e le inkább a "filmet", amikor is a (videózáshoz) kis teljesítményű processzor csak 5-10 kocka/mp-cel, szaggatottan tudja levetíteni a felvételt, vagy vigyük át számítógépre, amelynek a telefonénál nagyobb és finomabb képernyőjén megint csak szemléletesen kiderül a rögzített "anyag" rendkívül rossz minősége.

De ez sem akadályozza meg, hogy a telefonnal felvett érdekes, vicces jelenetek tömege ne kerüljön forgalomba az interneten, az emelkedő népszerűségű és népsűrűségű videomegosztó webhelyeken.

Pedig nem fogadható el, hogy az oly fejlett telefonba mindössze néhány megabájt memóriát tesznek, hogy a gyártási költséget alacsonyan tartsák. A flashmemóriák ára (is) meredeken esik: már néhány ezer forintért kaphatunk 1 gigabájtosat. Csakhogy egyrészt kevés telefon bővíthető memóriakártyával, másrészt amelyik bővíthető, abba külön a telefonok számára kifejlesztett, miniatűr, kis darabszámú, ezért és a telefonipar extraprofitéhsége miatt aránytalanul drága mini-SD vagy más, speciális kártya való. Örök téma az adatkábelek az indokolhatót többszörösen meghaladó ára, a márkánként változó csatlakozók, a Bluetooth- és pláne az infracsatolók alacsony sebessége, csak hogy a felvételek átjátszásának, feldolgozásának "örömeit" említsük. Talán abban bízhatunk, hogy a kereslet növekedése, az igényszint változása rákényszeríti a gyártókat a fejlesztésre.

Attól tartunk, hogy addigra már a rossz kép- és látványminőség stíluskövetelményként be fog vonulni a vizuális kultúrába. Vannak felmérések, melyek szerint nő a rövid időtartamú, kis képernyőre forgatott, poénos reklámfilmek népszerűsége. Sikeres sorozatok epizódjait átszabják a mobiltévé követelményei szerint, sőt új, csak mobilos epizódokat készítenek. A mobiltévé az új, feltörekvő tartalomforgalmazási csatorna.

Egy hasonló jelenség már lezajlott: a webes szövegmegjelenítés tökéletlensége "modern stílusként" köszön vissza a nyomtatott újságoldalakon. Innen származnak az összecsúszó sorok, a szövegen áthúzódó vonalak, az össze nem illő betűtípusok egy oldalon, a vonatkozó szövegrésztől eltávolodó vagy éppen azt fedő címek.

Ehhez is hozzászoktunk. Aki pedig nem tudja, hogy hibás, még szereti is.

Egyelõre nem sokra mennek vele