Jogunkkal élni nem nyerészkedés
- Többször előforduló eset, hogy az ultrahangos vizsgálatnál nem veszik észre: a magzatnak nincsenek végtagjai, vagy csak kézcsonkja van, az ujjai hiányoznak. Képzelje bele magát mindenki annak az embernek a helyzetébe, aki megszületik, kialakul a tudata, és egy napon világossá válik előtte, hogy így kell leélnie az életét - mondja Ábrahám László szegedi ügyvéd, aki gyakran képviseli műhibaperekben a károsultakat. - A huszonnegyedik hétig megszakítható lenne a terhesség, ha a vizsgáló orvos lelkiismeretesen végezné a dolgát. De ha már megtörtént a baj, a törvény gondoskodik róla, hogy az elszenvedett veszteségért más természetű előnyben, nem vagyoni kártérítésben részesülhessen, akit ilyen sorscsapás ért.
Sokan nyerészkedésnek fogják föl, ha valaki kártérítést kér - jellemzően nem azok, akik ilyen helyzetbe kerülnek. Kétségtelen, hogy pénzzel nem lehet visszaadni az elveszett egészséget, testi épséget, önbizalmat, boldogságot. De a tartós fogyatékosságnak költségei vannak, amelyeket pénzben kell megfizetni, és a veszteséget bizonyos határig igenis enyhíteni lehet pénzzel. Ábrahám László szerint azonban ez a szemlélet a bírósági gyakorlatban nem igazán tükröződik. Tisztességes körülmények között a műhibát elkövető kórháznak, rendelőnek, vagy a felelősségbiztosítójának per nélkül is fizetnie kellene. Ehhez azonban önként vállalni kellene a felelősséget - amire sok esetben nem hajlandók az érintettek. A perek gyakran indokolatlanul elhúzódnak: előfordult, hogy egy család öt év után kapott 300 ezer forint kártérítést, miközben a perköltségek akkorra meghaladták a 400 ezer forintot.
Nincsenek megbízható adatok annak összehasonlítására, vajon nálunk több, vagy kevesebb az orvosi műhiba, mint más országokban. Azt lehet összehasonlítani, ami nyilvánosságra kerül. A megtörtént esetek egy részében megegyeznek, kártérítést fizetnek, de erről sohasem értesül a nyilvánosság. Nyilván ma is vannak olyan országok, amilyen Magyarország is volt a rendszerváltozás előtt, hogy műhibák történtek, de kártérítésre nemigen volt lehetőség, ezért nem is került be a dolog a köztudatba. Ábrahám László nagyon fontosnak tartja, hogy a közvélemény tisztában legyen a kártérítési pereknek legalább az alapkérdéseivel, hiszen bárki kerülhet olyan helyzetbe, hogy kompenzációra szorul. Az ügyvéd azt mondja, felvilágosító munkájában sokat köszönhet a médiának, amely legfőképpen drámai esetismertetésekkel, de bevitte a köztudatba a műhibák és a nyomukban keletkezett kártérítési perek témáját.
Az ügyvéd a napokban egyetemi jegyzetet adott ki az orvosi felelősséget érintő kártérítési perek alapkérdéseiről. Szegedi egyetemi speciálkollégiumára nemcsak joghallgatók járnak, hanem áthallgatnak orvostanhallgatók és kommunikáció szakosok is.
A műhibapereket érintő nyilvános tudás növekszik, a legnagyobb probléma azonban nem oldódott meg, és belátható időn belül valószínűleg nem is fog - mondja végezetül Ábrahám László, akinek az a véleménye: a bírák laikusok, az orvosok hibáit megítélő szakértők viszont nem igazán elfogulatlanok - túlságosan köti őket a céhen belüli szolidaritás.
