Miután 2001. szeptember 11-én három utasszállító repülőgép csapódott a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, illetve a Pentagonba, az amerikai kormányzat korábban elképzelhetetlen korlátozásokat vezetett be: bankszámlákat zároltak, az FBI számára megkönnyítették a házkutatásokat, a letartóztatásokat, a korábbinál is több megfigyelő kamerát helyeztek el a köztereken. Az elnök utasítására könnyebbé vált a telefonbeszélgetések lehallgatása és az elektronikus levelek figyelése. Az Egyesült Államokba való beutazást is megszigorították, egyebek mellett ujjlenyomatokat vesznek a beutazóktól.

Kardos Gábor szerint a tengerentúlon szeptember 11. után bevezetett intézkedések több esetben nem szigorúbbak, mint az Európában már korábban életbe lépett szabályok. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy kivédhetőek lettek volna a merényletek, és az új korlátozásokat sem kellett volna bevezetni, ha az Egyesült Államokban is betartják a korábban hozott törvényeket és előírásokat. Kardos Gábor azt hozta példának, hogy az USA-ban korábban is előírták az országon belüli légijáratok utasainak ellenőrzését, azt azonban a légitársaságokra bízták, hogy végrehajtják-e ezt, akik a piaci verseny miatt sokszor eltekintettek az óvintézkedésektől.

A nemzetközi jogász szerint a Világkereskedelmi Központ elleni támadás olyannyira sokkolta az amerikai közvéleményt, hogy az igen szigorú korlátozásokat ma már elfogadja az állampolgárok többsége. Európában azonban szkeptikusabbak az emberek, így kisebb korlátozásokat is nehezebben viselnek el, mint az amerikaiak - tette hozzá.

Európában ugyanakkor az Egyesült Államokétól eltérő jogi hagyományok miatt is más mértékben vezethetnek be különböző korlátozásokat, hiszen az unión belül nemcsak tagállami, hanem közösségi szinten is lehetnek fékek.

Kardos Gábor úgy látja, hogy amíg az egész társadalmat érintő szigorúbb intézkedésekről általában nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy jogsértőek, addig a terrorizmus gyanújával fogvatartott emberekkel való bánásmód jól láthatóan, sok esetben jogellenes.

A szakértő szerint az amerikai elnök által meghirdetett terror elleni harcra is igaz lehet, a cicerói mondat, mely szerint háborúban hallgat a jog, hiszen az Egyesült Államok háborúról beszél, ugyanakkor nem alkalmazza a genfi egyezményekben foglaltakat, példáu a titkos börtönökben, a terrorizmussal vádolt foglyok esetében.

A nemzetközi jogász úgy látja, a foglyok kérdésében elmozdulás várható a közeljövőben. Szerinte George Bush által a héten bejelentett változások hatására megszűnhet a megalázó és embertelen bánásmód, például a guantánamói foglyok esetében, emellett pedig sorozatban indulhatnak majd bírósági tárgyalások az eredetileg ítélet nélkül a titkos börtönökben fogvatartott rabok esetében.

(MTI)

A washingtoni Dulles reptér 2001. 09. 11-én rögzített videofelvételén látható az a két férfi, akik három társukkal eltérítették és a Pentagon épületébe