Befutottak az első értékelések arról, hogy mekkora tőkét menekítettek a kamatadó elől a hosszú távú befektetési formákba, elsősorban a különböző befektetési alapokba, illetve kisebb részt a jelzáloglevelekbe és a hosszabb lejáratú állampapírokba. A szeptember elsején hatályba lépett törvény szerint a befektetési jegyeken szerzett jövedelmet innentől 20 százalékos kamatadó terheli. Kivételt képeznek a szeptember elseje előtt vásárolt befektetési jegyek - azokra ugyanis nem kell kamatadót fizetni. A szabályozás változására rekordforgalmat könyveltek el a befektetési alapok. A tőkemozgás dinamikáját szemlélteti, hogy a nyílt végű alapok piacán az augusztusi dömping előtt a csúcshónapnak február számított 49,8 milliós tőkebeáramlással. A hivatalos összesítés, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) szerint ezzel szemben augusztusban 405 milliárd forintnyi friss pénz áramlott az alapokba.

A lakossági befektetők jellemzően az utolsó egy hétben rohanták meg a bankfiókokat, illetve ügyfélszolgálatokat. Mivel az alapok egy jelentős részénél a befektetésijegy-forgalom elszámolása miatt a befizetett friss tőke egy-két nappal elcsúszva jelenhet meg a nettó eszközértékében, az összesítésben ezért van némi bizonytalanság. Ami viszont teljesen biztos, hogy a kamatadó előtti rohamnak a nyílt végű alapokon belül egyértelműen az ingatlanalapok, a likviditási és garantált alapok voltak a fő nyertesei. A Bamosz adatai szerint mind az ingatlan-, mind a garantált alapok vagyona 27 százalékkal nőtt, és ezek döntő része friss tőkebeáramlásból származott. Ezt jóval moderáltabban követték a részvényalapok 7,4 százalékos növekedéssel.

Egyelőre kérdéses, hogy a befektetési alapokba áramló összegben mekkora részt képviselt a piacon frissen megjelenő lakossági tőke, illetve mekkora volt a tőkeátcsoportosítás mértéke. Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy augusztusban tovább folytatódott a kötvényalapokból a kiáramlás, bár a Portfolio.hu internetes portál értékelése szerint e mögött egyéb, a kamatadótól eltérő hatások játszhatnak közre.

Ugyancsak kérdéses, hogy milyen mértékű lehetett a külföldi befektetési alapokba történő direkt befektetés, amelyről egyelőre nincsenek elérhető adatok. Mindenesetre valószínűsíthető, hogy sok befektető a forint gyengélkedését látva devizaalapú befektetési formákat kereshetett. Ugyancsak megélénkült a jelzáloglevelek és a hosszú lejáratú lakossági állampapírok forgalma az elmúlt egy hónapban. Ezek alapján az árfolyamnyereség- és kamatadó hatálybalépését megelőző hónapban a hosszú távú megtakarításokba, ezen belül a legnagyobb bankok beszámolói szerint az alapoknál is keresettebb lekötött betétekbe áramlott összeg, az átcsoportosított tőke a direkt részvénybefektetésekkel együtt nagyságrendileg az ezermilliárd forintot is megközelíthette.