M7: kizárásos befutó fél áron
Elégedett lehet magával Kóka János. Egyelőre ugyanis kizárólag a gazdasági tárca vezetőjének beavatkozásaival magyarázható, hogy az M7-es utolsó hiányzó szakasza a vártánál olcsóbban épülhet meg. A 36 kilométernyi autópálya építési költségét előzetesen 70 milliárd forintra becsülték, ám végül a beruházásra érkezett legmagasabb árajánlat sem haladta meg a 49 milliárd forintot. A siker egyelőre egyedi, az azonban biztos: ha a nem várt megtakarítás valóban csak egy miniszteri intézkedésen múlott, a költségvetés több százmilliárd forintot dobott ki az ablakon az elmúlt évek autópálya-építéseinél.
A Porr-Viadom-Terrag-Asdag (PVT-M7) konzorciuma nyerte meg az M7-es Balatonkeresztúrt Nagykanizsával összekötő szakaszának építésére kiírt közbeszerzési eljárást - jelentette be tegnap Reményik Kálmán. A Nemzeti Autópálya (NA) Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a győztes pályázó 43,8 milliárd forintért építi meg a balatoni autópályát a főváros és az országhatár között teljessé tévő sztrádaszakaszt. Így az M7-es utolsó hiányzó része a megszokott kétmilliárd forint helyett 1,2 milliárd forintért készülhet el kilométerenként.
A hivatalos magyarázatok szerint az összesen negyvenszázalékos megtakarítás mintegy fele az úttervezési előírások gazdasági tárca vezetője által elrendelt racionalizálásának tudható be. Az autópálya-építőknek legalábbis az új előírások szerint az eddigi 140 helyett már csak 130 kilométer/órás tervezési sebességre kell kiépíteniük az M7-es új szakaszát. A sztráda két pályája közti elválasztó sáv másfél méterrel lesz keskenyebb az eddigieknél, így csökken az autópálya teljes szélessége is. Mindez, valamint a töltésrézsűk meredekségének növelése jelentős mennyiségű földmunkát tesz megtakaríthatóvá. Emellett spórolásra ad módot, hogy az alul- és felüljárók optimalizálása révén Balatonkeresztúr és Nagykanizsa között kevesebb híd és csomópont kialakítására lesz szükség.
A megtakarítások másik felét annak tudják be, hogy az M7-es közbeszerzési eljárásának gazdasági tárca által jóváhagyott megváltoztatása minden eddiginél nagyobb versenyt hozott. Legalábbis növelte a tenderen ringbe szállók számát, és ezzel jótékonyan hatott a vállalási árakra, hogy a pályázat kiírásában nem írták elő, hol kell lenniük a pályázók beton- illetve aszfaltkeverő telepeinek. Ehelyett lehetővé tették a mozgó keverőtelepek alkalmazását is - amihez mellesleg az M6-os építésénél a minőségi kockázatokra hivatkozva még nem járultak hozzá. Emellett a nyersanyag-kitermelő helyek távolságát sem kötötték meg.
Ezzel együtt az M7-es befejezése akár további 2,5 milliárd forinttal is olcsóbb lehetett volna. A mintegy 36 kilométernyi autópálya megépítésére ugyanis nem a PVT-M7, hanem a Betonút-Vegyépszer konzorciuma adta a legkedvezőbb árajánlatot. Mindez azonban a verseny eredményét végül nem befolyásolta, mert a győztes öt versenytársának ajánlatait a tender bírálóbizottsága kivétel nélkül hibásnak találta. A neves útépítő cégek konzorciumainak partvonalon kívülre kerülését azonban minden esetben ajánlataik tartalmi hibáival magyarázták. Pusztán formai hibák miatt egyetlen ajánlatot sem nyilvánítottak érvénytelennek.
Az M7-es befejezésére a hivatalos menetrend szerint 2008 májusáig kell várni. Feltéve, hogy az NA Zrt. a győztes konzorciummal a terveknek megfelelően a jövő pénteken alá tudja majd írni a szerződést, és így az építési munkák előkészítése még az idén megkezdődhet. Ezt azonban kétségessé teszi, hogy a kiesett útépítők nem fogadják el az eredményt.
Tímár Gyula, a tenderen a legolcsóbb ajánlatot adó konzorciumban érdekelt Vegyépszer elnök-vezérigazgatója szerint pályázatukban nem volt olyan hiba, ami indokolta volna érvénytelenné nyilvánítását. Ezért a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz fordulnak. Más forrásból úgy tudjuk: ha itt, az M7-es ügyében folyó immár hetedik jogorvoslati eljárásnál is az NA Zrt.-nek adnak igazat, egyes hoppon maradt útépítők az unió illetékes hatóságainál is készek panaszt tenni.
