Ítélet a kénszalag elégetéséről

Az idén lebonyolított, csaknem 510 ezer érettségi vizsga közül az egyik a bíróságon végződött: egy vitatott emelt szintű írásbeli kémiai vizsgán - s abból következően egy pont hiányán - múlott, hogy a debreceni Orosz Dea megkezdheti-e tanulmányait a budapesti orvosi egyetemen.

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a szeptember 6-án kihirdetett jogerős ítéletében elutasította a felperes kérelmét, vagyis Orosz Dea nem kapta meg a hiányzó egy pontot. Az ügy pikantériája, hogy Orosz Dea valójában helyes választ adott az - egyébként jelesre teljesített - kémiavizsga vitatott kérdéseire, csakhogy az mégsem volt elfogadható, mert az emelt szintű érettségi esetében a javítókulcs más választ jelölt meg. A tanácsvezető bíró, Pál Zoltán az ítélet kihirdetésekor már-már megrendült hangon azt mondta: "ebben a rendkívüli ügyben" szeretett volna segíteni a lánynak, mert háromgyermekes apaként mélyen átérzi a helyzetét. De a dolgozat javítása a jogszabályoknak megfelelően történt - tette hozzá a bíró. Magyarán: hiába lehet igaza a józan ész szerint Orosz Deának, ha a törvény szerint nem lehet neki igazat adni.

Az előzményekről röviden: Orosz Dea a Debreceni Református Kollégium Dóczy gimnáziumának tanulójaként az idén májusban tett emelt szintű kémia érettségi írásbeli és szóbeli vizsgát. Az írásbeli gyengén sikerült: a dolgozat 100-ból csak 50 pontot kapott. De ezt följavította a ragyogóan teljesített szóbeli, amin Dea 50 megszerezhető pontból 49-et ért el, így a lány - összességében nézve - a kémiaérettségin 69 százalékos, azaz jeles eredményt ért el. Dea kérte az írásbeli dolgozat értékelésének felülvizsgálatát, ami kétszer meg is történt, így az eredeti 50 pont helyett már 55-öt ért az írásbeli munka. De a lány továbbra is kifogásolta, hogy két általa vitatott kémiai szakkérdésben nem fogadták el helyesnek a válaszát, így még mindig hiányzott néhány pont ahhoz, hogy Dea az érettségin ne 69, hanem 70 százalékos teljesítményt érhessen el.

Miért van jelentősége ennek az egy százaléknak? Mert a felsőoktatási felvételiken megszabott ponthatárokat az emelt szintű érettségin elért százalékok alapján lehet elérni. Dea esetében ez azt jelentette, hogy a 69 százalékával összesen 133 pontja volt, a budapesti orvosi egyetemen pedig idén 134 a ponthatár. Ha Dea nem 69, hanem 70 százalékos teljesítményt nyújt, akkor 134 pontja van, s a gimnáziumi évek az egyetemen folytatódnak.

Ehelyett a bíróságon folytatódtak.

Dea ugyanis - a lányáért keményen harcoló anya, Oroszné Szathmári Éva támogatásával - beperelte az érettségi vizsgákat bonyolító Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot (OKÉV). Az augusztus végén lezajlott tárgyalás inkább hasonlított egy kémiaórára, mint egy jogi processzusra, hiszen a felperes és az alperes jogi képviselője, valamint -kérdései révén - maga a bíró is beszállt abba a vitába, hogy miként lehet kén-dioxidot előállítani. Ez volt ugyanis a dolgozat egyik, a perben vitatott kérdése. Dea az írásbeli érettségin azt a választ adta, hogy kénszalag elégetésével. A javítókulcs szerint azonban erre a helyes válasz az, hogy a kén-dioxidot a kén különböző vegyületeiből lehet előállítani laboratóriumi körülmények között. A tárgyaláson tanúként megjelent szaktanár elismerte, hogy kén-dioxid előállítható kénszalag elégetésével, hiszen kémiaórán mindenütt az országban így tanulják a diákok a kén-dioxid előállításának módját. Ki ne emlékezne diákéveiből a kén szúrós szagára? Csakhogy - így az érvelés - emelt szintű kémiaérettségin a diáknak a bonyolultabb választ kell megadnia.

Zeke László, a felperes ügyvédje a józan észre apellált: hogyan képzelhető el - tette föl a kérdést -, hogy érettségin a helyes válasz nem fogadható el helyesként? S hogyan képzelhető el - folytatta -, hogy a dolgozatban a föltett kérdés után nem írják oda zárójelben figyelmeztetésként: vigyázat, egyszerű, de helyes válasz helyett bonyolult, de helyes választ kell adni! A Dea által kifogásolt másik írásbeli kérdés az volt, hogy milyen kémhatásúak különböző sók vizes oldatai. A lány ezt a táblázatos feladatot hiányosan és rosszul töltötte ki, azonban az általa megadott válaszok - talán tippelés alapján - helyesnek bizonyultak. A javítók erre mégsem adtak pontot, mondván: ha a levezetés nem jó, a választ sem lehet elfogadni, hiába helyes. Hiszen honnét tudta a diák a helyes választ, ha nem tudta a levezetést?

A bíróság meghallgatta a kénszalagról és a vizes sókról vitázó feleket, de nem döntött azonnal: Pál Zoltán bíró csak egy hét múlva hozott ítéletet, amelyben Dea keresetét elutasította. A bíróság álláspontja szerint az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont teljes mértékben pernyertes, az intézmény munkatársai, valamint a javító szaktanárok mindenben a törvény szerint jártak el. S mivel ebben az esetben csak jogszabálysértés esetén lehetett volna az OKÉV-ot elmarasztalni - ilyen pedig nem történt -, Dea keresetét el kellett utasítani.

Megkérdeztem az ítéletről az OKÉV vezetőjét, Pósfai Pétert, aki azt mondta: nem is lehetett más a döntés, hiszen az intézmény kiválóan végzi a munkáját. Ezt az is bizonyítja, hogy az idén lebonyolított mintegy 510 ezer érettségi vizsgából mindössze 186 esetében kértek felülvizsgálatot, ami szinte elhanyagolható. A 186 esetből 151-et elutasítottak, 35 esetben eredményt módosítottak, s ebből 11 esetben írtak elő új vizsgát.

Orosz Dea az ítélet után azt mondta: még nem tudja, hogy mivel tölti az előtte álló egy évet. A 133 pontja elegendő lenne ugyan a debreceni orvostudományi egyetemre, de - mivel képzőművészetet is szeretne tanulni - kizárólag Budapesten akarja folytatni tanulmányait. Az édesanyja határozottabb és keményebb: kijelentette, hogy nem nyugszanak bele az ítéletbe, és felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Legfelsőbb Bírósághoz.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.