Megállítható-e az óra?
- Nemrégiben bekeményítettünk - tájékoztat a vidáman csevegő női hang egy vidéki vízszolgáltató diszpécserirodájáról. - Korábban akár tíz évig is vártunk, és több, sok százezres tartozással rendelkező ügyfelünk is volt. A cég vezetése januárban döntött úgy, hogy nem foglalkozik tovább az ilyen ügyféllel. Most már ötezer forintos hátralék után is korlátozzák a vízhasználatot, vagy elzárják a csapot, ha az adós nem állandó lakos, csak idény jelleggel használja a "problémás" ingatlant.
Nincsenek könnyebb helyzetben a gáz- vagy villanyszámlával adós családok sem. A Magyar Energia Hivatal adatai szerint 2005-ben díjtartozás miatt már több mint 63 ezer háztartásban szerelték le az elektromos mérőórát, illetve 22 ezerből kötötték ki a gázt. Míg a gáz és az áram lakossági felhasználását törvény szabályozza, addig a víz esetében egy 1995-ös kormányrendelet megkötései az irányadóak: e szerint díjhátralék miatt naponta, fejenként 50 literre korlátozható a vízfogyasztás. A csap elzárása azonban állandó lakosoknál jogellenes. Pirok György a Budapesti Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke szerint különösen a kistelepüléseken fordul gyakran elő, hogy a helyi vízszolgáltató elzárja a fizetni nem tudó fogyasztó csapját. A vízszolgáltatók ellenőrzése, mint ahogy az ellenük beérkező panaszok fogadása is önkormányzati hatáskör, a helyi jegyző feladata lenne, ám gyakori, hogy erre nem fordítanak kellő hangsúlyt - véli Pirok György.
Villamos áram esetében a fizetni nem tudó vagy nem akaró fogyasztónál hatvan nap után kísérli meg a szolgáltató a szolgáltatás szüneteltetését. Ha az adós az újabb felszólításra sem fizet, akkor kerül sor a közüzemi szerződés felmondására, és a mérőóra leszerelésére. Ahogy a víz esetében, a szolgáltatás viszszaállítása itt is tízezrekbe kerül. Sőt, a jellemzően nem a legjobb műszaki állapotú épületekben lakó szociálisan rászorult fogyasztót az a veszély is fenyegeti, hogy az áramszolgáltató felújításhoz kötheti az új mérő beszerelését.
A fogyasztóvédelmi, illetve szociális szempontok fokozott érvényesítését szolgálnák az EU 2003-as, gázzal és villamos energiával foglalkozó irányelvei. A meglehetősen általánosan megfogalmazott direktívákból azonban mást és mást vélnek kiolvasni az érintettek. Fogyasztóvédők és civil szervezetek szerint a piaci szereplők kötelezhetőek arra, hogy a fizetésképtelen fogyasztóknak egy minimális szolgáltatási szintet biztosítsanak. Boross Norbert az Elmű szóvivője szerint viszont ez elsősorban szociális kérdés, amelynek megoldása az államra tartozik.
A fogyasztók uniós irányelvek szerint meghatározott védett körét és az őket érintő változásokat a várhatóan 2007 júliusától érvényes villamosenergia-törvény tartalmazza majd. A Magyar Energia Hivatal tervezetében az Egyesült Királyság intézkedéseit tekinti modellértékűnek. E szerint valamennyi háztartási fogyasztót ellátó szolgáltató és elosztótársaság köteles lesz egy regisztert összeállítani a nyugdíjas, fogyatékkal élő és krónikus beteg fogyasztókról, és részükre speciális segítséget nyújtani. A fő szempont, hogy megelőzhető legyen a kikapcsolásuk, illetve megkönnyíthetővé váljon a visszakapcsolás. A brit modell szerint a segítség ingyenesen nyújtott elsőbbségi szolgáltatások formájában valósulhat meg, amilyen a számlafizetési és energiahatékonysági tanácsadás, előre fizető mérőóra felszerelése, vagy a gyakoribb mérőleolvasás.
Az előre fizető - kártyás - mérőóra már Magyarországon is megjelent, igaz, egyelőre csak nyomokban: információink szerint az igénylő önkormányzatok eddig 150 darabot kaptak belőle.
Az uniós irányelvekből következő változás az is, hogy a békéltető testületek határozatai kötelező érvényűek lesznek a szolgáltatók számára. Az érintett szolgáltató most azt nem köteles figyelembe venni.
A gáz nem tartozik az alapvető emberi szükségletek közé - vélekedik a gázipar. Ennek megfelelően sem a szerződések, sem a magasabb szintű jogszabályok nem tartalmaznak garanciákat arra nézvést, ha valaki saját anyagi helyzete, avagy nehéz megközelíthetősége miatt nem jutna hozzá a fűtőanyaghoz. Ennek megfelelően a legújabb jogszabályok is meglehetősen "szolgáltatóbarátnak" minősíthetők. Ma már a gázcég nem felel a telekhatáron belüli gázberendezések állapotáért, és ha neki nem éri meg, nem köteles a telekig sem elhúzni a vezetéket. A jelenlegi szabályok szerint ilyen esetben cégek-közületek kiépíthetnek (sőt megfelelő felkészültséggel akár üzemeltethetnek is) saját gázvezetékrendszert. Ennek költsége azonban százmilliós nagyságrendű és rendkívül sok engedélyre van hozzá szükség. Erre sincs sok példa az országban, de magánszemélyek esetében ez szinte elképzelhetetlen. Ha a gázszolgáltató nincs jelen a környéken, inkább érdemes palackos gázzal próbálkozni. Ha valakinél már ott van a vezeték, de nem fizeti a számlákat, az áramszolgáltatóknál is megszokott 60 napig várnak, utána pedig leplombálják az órát: nincs kegyelem.
A Tigáz 1,12 millió fogyasztójának 25 százaléka fizet késve, ezen belül 15 százalék kap felszólítást, 6 százalékot pedig ki kell kapcsolni - tájékoztatta lapunkat Bánhidi Richárd. A cég kommunikációs vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy míg korábban évente mintegy 500 illegális gázvételezésre derült fény, ez a szám most csak az első fél évben 800-ra nőtt. Az okokat még vizsgálják, de szerinte a "buherálási kedv" megnövekedése nincs kapcsolatban a gázáremelkedéssel.
A távhőszolgáltatók hasonlóan szigorúak, de ott a kérdés azért bonyolultabb, mert ők tartós számlaelmaradás esetén csak egész háztömböket tudnak lekapcsolni. A nem fizetőket így a lakóközösségnek kell rászorítania a számlák kiegyenlítésére.
