Elmaradhatnak a Gyurcsány-csomag bevételei a várttól - ám ennek nem csak az alaptörvénnyel való esetleges összeegyeztethetetlenség lehet az oka. Ma szinte nincs olyan adószakértő, aki a kamatadóból bármiféle költségvetési bevételt remélne még 2006-ban, ám sokan a 2007-es 26 milliárdos bevételi terv teljesülésében is kételkednek. Ez elsősorban a bankok adóoptimalizálást, vagyis a kamatadó legális elkerülését segítő termékeinek tudható be: a szeptember 1-je előtt éves vagy annál hosszabb kamatperiódusra elhelyezett összegek majdan fizetendő kamata ugyanis még nem lesz adóköteles. Azt persze még nem tudni, hogy milyen gyorsan reagáltak a megtakarítással rendelkező magánszemélyek a 20 százalékos adó bevezetésére, vagyis mekkorára nőtt az "adómentes" befektetési formák állománya. Arra mindenesetre a szaktárcának is számítania kellett, hogy legális eszközökkel élnek majd mind a bankok, mind a magánszemélyek, legfeljebb ennek mértéke okozhat meglepetést.

Hasonlóan kockázatos tétel lehet a házipénztáradó. Ebből ugyan csak 10 milliárdos bevételt terveznek, ám az adó egyrészt könnyen kijátszható az elszámoláselőleg segítségével (a cég dolgozója részére a pénztárból kiad egy bizonyos összeget, hogy megbízza őt valamilyen áru vagy szolgáltatás vásárlásával), másrészt több beadvány is érkezett ellene az Alkotmánybírósághoz. (A Bokros-csomag idejében egy hasonló konstrukció már elvérzett a testület előtt.)

Messze nem tekinthető biztos bevételnek továbbá a vagyongyarapodási vizsgálatoktól várt több tízmilliárd forint sem, de a veszteséges vagy nem kellőképp nyereséges cégekre kivetendő elvárt minimumadóból sem biztos, hogy bejön a várt 55 milliárd forint. Lapunk úgy tudja: a bevételi szám tervezésénél kétséges, hogy számoltak-e azzal, hogy a valós adókulcs ez esetben sem a társasági adó nominális 16 százalékos kulcsa lesz, hanem a különféle kedvezmények érvényesítésével az egyébként jellemző 10-11 százalékos effektív adókulcs (az adóalap itt a beszerzett áruk eladási értékével csökkentett összes bevétel 2 százaléka).

Amennyiben a bevételek jelentősen elmaradnak a tervektől, az negatívan befolyásolhatja az államháztartási hiány és így az államadósság alakulását is. Egyfajta vésztartalékként ugyanakkor többek szerint szóba jöhet még egyrészt a tételes egészségbiztosítási hozzájárulás (eho) emelése, másrészt az áfakulcs további növelése. A most munkavállalónként havonta 1950 forintos tételes eho lapunk értesülése szerint szükséges esetben a duplájára is nőhet, ami munkavállalónként évente 24 ezer forintos pluszterhet jelent a munkáltatónak, a költségvetésnek pedig akár százmilliárd körüli bevételt hozna. Az persze más kérdés, hogyan fogadnák ezt a munkáltatói szervezetek, amelyek épp a tételes eho eltörléséről tárgyalnának, ha 2008 után valóban megnyílik az adórendszer újragondolásának lehetősége - ráadásul az eho eltörlése már a tavalyi adócsökkentő csomagban is szerepelt.

Az áfakulcs 2-3 százalékos emelése önmagában is 150-180 milliárdos pluszbevételt hozhatna - igaz ezt közvetlenül is megérezné a lakosság minden rétege. Költségvetési szakmai szempontból mégis ez utóbbi megoldás mutatkozna jónak - legutóbb a konvergenciatanács fejtette ki, hogy a magyar adóbevételeket a munkabért terhelő adókról a fogyasztási típusú közterhek irányába kell tolni.

A Pénzügyminisztérium nem lát kockázatot a kamatadó, házipénztáradó és az elvárt adó bevételi terveinek teljesülése kapcsán. A szaktárca kérdésünkre cáfolta, hogy az eho- vagy az áfakulcs-emelésnek tervével foglalkozna, és a hivatalos közlés szerint őszi adócsomag sem várható.

Az önkormányzati választásokig mindenesetre valószínű, hogy szó sem eshet további tehernövekedésről. A "kiigazító" lépéseket persze 2007 év közben is meg lehet tenni.

A kamatadóból a szakértõk szerint jövõre nem lesz érdemi bevétele a költségvetésnek