Népszavazás a hajógyári-szigeti tervekről
A népszavazáson esetlegesen többségbe kerülő nemek sem akadályozzák meg a fejlesztést, hiszen magánterületről van szó, amelyet a befektető - egy üzletrészvásárláson keresztül - három évvel ezelőtt vett meg az államtól. Csak éppen a keretfeltételek változnának. Hogy a kerület szempontjából kedvezőbben vagy hátrányosabban, arról megoszlik a befektető, a fejlesztést támogató önkormányzat és a tiltakozó civilek véleménye.
Sipos Gábor, Óbuda főépítésze szerint, ha a lakosság nem adja áldását a rendezési tervre, akkor a kerületi építési szabályzat lép életbe, amely egyrészt majdnem másfélszeres, akár 430 ezer négyzetméteres beépíthetőséget is lehetővé tesz, másrészt a befektetőt semmi sem kötelezi a korábban kialkudott, 15 milliárd forint értékű közcélú - főként közlekedési - beruházás megvalósítására. A fővárossal és a kerülettel kötött szerződésben ugyanis az ingatlanfejlesztő vállalta, hogy megépít többek között egy a Bogdáni úttól a sziget belsejébe vezető alagutat, valamint összeköti az Árpád fejedelem útját az alsó rakparttal.
Magánváros, szórakozónegyed épülne a külföldi és hazai felső tízezernek - így látja a beruházást a kerületben a nem voksokra buzdító szórólapokat terjesztő Élőlánc Magyarországért Ökopárt. Sérelmezik, hogy elviselhetetlen terhet róna az Álom Sziget okozta, megnövekedett forgalom Óbuda útjaira, és szerintük az építkezésnek áldozatául eshet a terület faállományának többsége. Az Élőlánc szerint a beruházás kizárja, hogy "megőrizzük kétezer éves római emlékeinket". Ez alatt az egykori római helytartói, Hadrianus-palotát értik, amely szintén a hajógyári terület része.
A WestEnd kétszeresének megfelelő beépítés túlzott terhelést okoz a zöldterületnek és a kulturális örökséget is veszélyezteti - mondta lapunknak a beruházást aggályosnak tartó, és az ellen ma is tiltakozást szervező Védegylet szóvivője, Várady Tibor, aki szerint jóval kisebb beépíthetőséget volna csak szabad megengedni.
A civilek azt is vitatják, hogy amennyiben a lakosság nemet mond a szabályozási tervre, akkor a nagyobb - 430 ezer négyzetméteres beépíthetőséget is engedélyező - szabályok lépnének életbe, és egy területfejlesztési minisztériumi állásfoglalásra hivatkoznak. Eszerint amíg nincs érvényes rendezési terv - vagyis akkor is, ha a népszavazáson a nemek kerülnek többségbe -, a területen csak állagmegóvási munkákat lehet elvégezni. A főépítész szerint azonban az állásfoglalás pontosításra szorul, ráadásul nincs jogi relevanciája sem.
A volt hajógyári terület az Álom Sziget elkészülte után sem lesz a nagyközönség elől elzárt terület, mint ahogyan most sem az, bár magántulajdonban van - mondta lapunknak Várszegi Zsófia, az ingatlanfejlesztő cég szóvivője. Mint mondta, a civil szervezetekkel hónapok óta egyeztetnek, javaslataikat pedig lehetőség szerint figyelembe is veszik. A Hadrianus-palota mintegy héthektáros területét - a műemlékvédelmi hatóság felügyelete mellett - feltárják, és a helyszínen látogatható romkertet, múzeumot hoznak létre.
A szóvivő szerint a létesítmény valóban naponta megközelítőleg húszezer látogatót fog vonzani, de többségük nem kocsival érkezik, vagy ha igen, a járulékos közlekedési beruházásoknak köszönhetően nem Óbuda útjait fogják terhelni. A Nagy Duna-ág felőli oldalon kikötőt is építenek, hogy a sziget a belvárosból hajóval is megközelíthető legyen.
Az ingatlanfejlesztő cég szerint az Álom Sziget fellendítheti a budapesti konferenciaturizmust, és Budapest egyik turisztikai attrakciója lehet. Élhetőbb lesz a környezet, jobb lesz a közlekedés és a környékbeli ingatlanok is értékesebbé válnak. A hajógyári területen lévő körülbelül 900, nyilvántartásba vett fa közül 150-et kell kivágni az építkezés miatt, ezek tízszeresét pótolják a szigeten.
l A helyi népszavazás akkor érvényes, ha arra a választásra jogosult III. kerületieknek legalább az 50 százaléka elmegy, és akkor eredményes, ha a szavazatot leadó polgárok legalább ötven százaléka ugyanúgy voksol. A vasárnapi népszavazással a választópolgárok a Hajógyári-szigetre az óbudai városatyák által korábban elfogadott szabályozási tervet erősítik meg. A terv akkor lép hatályba, ha az érvényes voksoláson a többség támogatja, vagy ha a népszavazásra kevesen mennek el, így az érvénytelen lesz. Ha az érvényes népszavazáson a többség a tervre nemet mond, akkor az nem is lép hatályba.
