A közszolgálati televízió kedd esti Híradójában a Népszabadság és a Blikk esetleges fúzióját taglalta a műsorvezető, illetve az erről szóló anyag riportere. A két lap közös tulajdonosa szerinte azzal magyarázza a tervezett intézkedést, hogy a Népszabadságnak színesednie, a Blikknek pedig komolyodnia kell. Ugyanakkor Papp Béla, a svájci Ringier magyarországi cégének igazgatója közölte, hogy a Híradónak mindössze ennyit mondott: "A jövőben további szinergiákat próbálunk kiosztani, mint például egy közös épület, vagy bizonyos háttérosztályoknak az összevonása, az felmerült." Tehát nem a két lapról, hanem a kiadóvállalatokról beszélt. Lengyel L. László, a Népszabadság elnök-vezérigazgatója a sugárzott anyagban is cáfolta a fúzióról szóló hírt. Mint mondta, "inkább arról van szó, hogy kihasználjunk minden olyan lehetőséget, amelyek kölcsönös előnyt jelentenek úgy a Blikket kiadó Ringier-nek, mint a Népszabadságnak". A keddi Híradóban a rövid nyilatkozatokat követően a riporter még beszámolt a két lap példányszámának alakulásáról, majd azzal a fordulattal zárta a rövid tudósítást, "hogy egy piacvezető lap jobb üzlet-e, mint kettő, azt természetesen csak az olvasók döntik el", továbbra is azt sugallva, hogy nem pusztán kiadói együttműködésről, hanem valamiféle tartalmi fúzióról van szó.

A Híradó keddi műsorában elhangzott riport két ténybeli tévedésének kiigazításával kezdte reagálását Földes György, a Népszabadság egyik kisebbségi tulajdonosa, a Szabad Sajtó Alapítvány képviselője. Egyrészt a Népszabadság nem Ringier-lap, mint az közismert, hanem jogilag négy, valójában három tulajdonosa van: a Ringier, a Szabad Sajtó Alapítvány és a munkatársak. (A szerkesztőségi dolgozók tulajdonát két szervezet, az úgynevezett Közös Részvény és a Népszabadság Egyesület kezeli.) A második tévedés: a Népszabadság példányszáma nem az egyharmada a Blikkének, hanem a kétharmada. (A Népszabadság példányszáma amúgy tavaly ősz óta nő. Jelenleg 152 ezer példányban értékesítik, a Blikket 247 ezerben. - A szerk.)

Mindamellett Földes megjegyezte: örül, hogy a közszolgálati média ilyen figyelemben részesíti a Népszabadságot, amely a mai magyar nyilvánosságnak egyfajta nemzeti intézménye, így sorsa joggal tart számot a politikai és a szellemi közélet érdeklődésére. A lap jövőjéről nem lehet és nem is célszerű a színfalak mögött dönteni. Mint tulajdonosi képviselő nehezményezi ugyanakkor, hogy a menedzsment tagjai olyan kérdésekről beszélnek a nyilvánosság előtt, amelyek tulajdonosi jogi és döntési kompetenciák. A Népszabadság újrapozicionálása ugyanis csak a két nagy tulajdonos egyetértésével lehetséges. Különösen nem szerencsés, ha a menedzsment tagjai felhatalmazás nélkül, ráadásul nem egybehangzóan nyilatkoznak a lapról; ami pedig a legkevésbé szerencsés, az az, ha a menedzsment egyik tagja egy másik cég érdekeit úgy állítja be, mintha azok a Népszabadság érdekei lennének.

Földes nem kívánt foglalkozni a két lapnak a Híradóban sugalmazott összevonásával, mert képtelenségnek tartja a két olvasóközönség, két különböző kultúra társítását.

- Összevonásról szó sincs, a szerkesztőségek függetlensége érinthetetlen - mondta Papp Béla, a Ringier Kiadó magyarországi cégének igazgatója. Ezt elmondta a vele készült, 15 perces interjúban is, amelyből azonban csupán egyetlen mondat hangzott el a Híradóban, az, amely az együttműködésről szólt. Papp szerint bizonyos területeken a Ringier és a Népszabadság közösen lép fel, mint például a papírvásárlásnál vagy egy telekommunikációs tendernél, illetve a terjesztési területen. De tartalmi részben teljesen elkülönül a Blikk és a Népszabadság, s ez így is marad, hiszen tudvalévően más-más olvasói igényt elégít ki a két újság.

Közös nyomdában nyomják a lapot