Bár a bevándorló nők nagy mértékben járulnak hozzá mind a kibocsátó, mind a befogadó országban élő lakosság jólétéhez, új életük sok kockázatot is rejt - mondta Brendan O,Brien, az ENSZ Népesedési Alapja (UNFPA) Stratégiai Tervezési Irodájának vezetője, aki szerint elsősorban az a fontos, hogy a kormányok felismerjék azokat a kihívásokat és kockázatokat, amelyekkel az új országokban letelepedni kívánó nők szembesülnek.

A női migrációt ösztönző legjelentősebb munkaerőpiaci ágazat a háztartási munka. A jelentés kitért arra, hogy a világ minden részéről érkeztek az alkalmazottakkal kapcsolatos visszaélésekről, testi és lelki sértésekről, vagy egyéb kizsákmányolásról panaszok.

Különösen fenyegeti a nőket az embercsempészet, amely ma a harmadik legnagyobb hasznot hozó illegális ágazat a kábítószer- és a fegyvercsempészet után.

Brendan O,Brien elmondta, hogy 2005-ben a migráns nők 232 milliárd dollárt küldtek haza, származási országukba. Ebből 167 milliárd a fejlődő országokba érkezett. Szakértők szerint azonban a tényleges összeg ennél sokkal magasabb.

A jelentés külön foglalkozik azzal, hogy miközben a fejlődő országok törékeny egészségügyi rendszere az elvándorlás egyik fő oka lett, tömegesen vándorolnak ki a szegény országból az egészségügyi dolgozók, elsősorban az ápolónők. A jelentés példaként említi, hogy becslések szerint 2008-ban Nagy-Britanniának 250 ezer ápolónővel többre lesz szüksége, 2020-ban pedig az Egyesült Államokban több mint egymillió ápolónői állás lesz betöltetlen. Ezzel szemben ma már néhány fejlődő országban tíznél kevesebb ápolónő jut százezer emberre.

A konferencián Végh Zsuzsanna, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának főigazgatója elmondta, hogy Magyarország a nyolcvanas évek végétől vált befogadó országgá. Ennek főleg a romániai forradalom és a délszláv válság volt az oka.

"A rendszerváltás után, a határok nyitottabbá válása után Magyarország egyszerre volt tranzit és befogadó ország, és ez a helyzet ma sem változott, bár az Európai Unióhoz való csatlakozás után a tranzit szerep háttérbe szorult a befogadó szereppel szemben" - magyarázta a főigazgató.

Rámutatott: évről-évre nő azoknak a száma, akik legálisan érkeznek Magyarországra - tavaly több mint 46 ezer külföldi kért tartózkodási engedélyt, ami öt százalékos emelkedést jelent. A bevándorlás célja elsősorban gazdasági ok, de diákok is egyre többen érkeznek.

A családegyesítés miatt érkező külföldiek hatvan százaléka nő, míg a munkavállalók között 37 százalék a gyengébb nem képviselője.

A főigazgató szerint szükség van egy átfogó, migrációs stratégia kidolgozására, amihez a forrást az Európai Menekültügyi Alap is támogatja. Elmondta: tavaly majdnem másfél millió eurót kaptak a menekültek helyzetének javítására.

(MTI)