Rendőrség a graffiti ellen
"A graffiti olyan, mint a gombás fertőzés. Ha egy épületen megjelenik, és gyorsan nem távolítják el, akkor a mellette levő épületet is rövid időn belül ellepi" - jellemezte a helyzetet Hanzély Ákos, a Lát-Kép Egyesület elnöke a falfirkák elleni rendőrségi fellépést beharangozó tegnapi tájékoztatón. Jármy Tibor, a BRFK bűnmegelőzési osztályának vezetője a részletekről elmondta, az átfogó akcióprogram részeként külön csoportot alakítottak a BRFK-n, amely vizsgálja az elkövetők körülményeit, kapcsolatot keres velük. Ősszel több közterületi akciót is terveznek a rendőrök a falfirkálók visszaszorítására. Ezenkívül például a járőrök útvonalát úgy tervezik, hogy a graffitisek által kedvelt területeken sűrűbben ellenőrizhessenek. Danielisz Béla, a városrendészeti bizottság elnöke szerint, viszont ha az iskolában, de főleg a családban nem tanítják meg a gyereket, hogyan kell közösségben élni, akkor ezt rendőrségi, hatósági eszközökkel nem lehet pótolni. Az osztályvezető a legfontosabb elemek közé sorolta azt a javaslatot is, hogy a rongálást pénzbüntetés helyett közmunkával szankcionálják. Vagyis azokkal kell lemosatni a falakat, akik összerondították, hátha ezzel jobban felmérik tettük következményeit.
Hanzély Ákos hozzátette: a rendteremtésben az ingatlantulajdonosokra is hárul feladat, hiszen az ő felelősségük házuk, üzletük tisztán tartása. Példaként említette, hogy Németországban addig nem nyithat ki egy üzlet, amíg nem takarítja le róla a tulajdonos a falfirkát.
A falfirka elleni szélmalomharc régóta zajlik Budapesten. Először volt a graffitivel a graffiti ellen módszer. Kapjanak szabad felületeket - legálfalakat - a firkálók, hátha akkor nem a frissen festett házfalakat támadják. A tököli ifjúsági börtön kínálta fel például a kerítését, majd csatlakoztak óbudai gyárak, később már a MÁV is felajánlott néhány kocsit. De a firkálást továbbra sem lehetett kordában tartani. Annak ugyanis épp az a lényege, hogy ott esik jól, ahol nem szabad.
Jöttek aztán a csodaszerek és a csodaeszközök, például a homokszemcsés, magas nyomású tisztítás. Két éve a Budapest Galéria bemutatót szervezett Akseli Gallen Kallela finn festő Duna-parti emlékművénél, ahol egy cég örvénysugaras technológiával percek alatt maratta le a festéket a mészkőről. Akkor már tudtuk azt is, hogy ez nem elég, mert száradás után le kell majd kenni a követ graffititaszító anyaggal. Ez látszott egy ideig, s tán még ma is a megoldásnak. Így nem szívódik a falba a festék, könnyedén letörölhető. Angyalföldön be is vették az építési szabályzatba, hogy ezen túl csak úgy épülhet ház a városkép szempontjából kiemelt területen, ha az utcáról látható homlokzatot legalább három méter magasságig graffitiellenes anyaggal vonják be.
Több akcióval próbálkozott a Budapesti Városvédő Egyesület is: 1998-ban az alagút bejárata körül szerveztek firka eltávolítási akciót, 2003-ban pedig egy vállalkozó szándékát karolták fel, aki Óbudán, az Árpád úton megtisztított néhány házsort. Aztán az akció, anyagi okokból annyiban maradt.
Átfogó, fővárosi kezdeményezés eddig nem volt. Viszont a polgárőrség támogatásán keresztül, a városrehabilitációs programon át a főváros több millió forintot költ a falfirkák megakadályozására, eltávolítására - emlékeztet Danielisz Béla. Példaként említette azt is, hogy a közterület-fenntartó és a BKV költségvetésében is szerepel erre a célra fordítandó öszszeg, valamint a főváros is költ erre az aluljáróprogram keretén belül 30 millió forintot.
A kerületek is próbálkoznak. Felújítási alapjaikból általában lehet pályázni graffitimentesítésre: a I., a IX., a XI. kerületben például. Ezek azonban legfeljebb csak részsikereket hoznak: egy-egy házat lepucolnak.
Falfirka és falfestmény között nagy a különbség - hívta fel a figyelmet Hanzély Ákos. Az utóbbi igényes alkotás, és szerinte jó lenne, ha ilyenek tarkítanák a fővárost. Ehhez az önkormányzatoknak felületet kellene erre biztosítaniuk.
