Több mint száz éven át működött a mezőhegyesi cukorgyár: helybeliek dinasztiái keresték ott a kenyerüket, s a térség fő mezőgazdasági terméke a cukorrépa volt - emlékezett viszsza a mezőhegyesi gyárigazgatók megrepedt falú irodájában Sebők Antal polgármester. Amikor a gyárat 1997-ben bezárták, a gépsorokat is leszerelték és elszállították, nehogy egyszer újra meg lehessen nyitni. Lassan tíz éve annak, hogy nemcsak az ipari munkásság szűnt meg a dél-békési kisvárosban, hanem kenyérkereseti lehetőség híján elvándorolt a műszaki értelmiség is. A mezőhegyesi önkormányzatnál nagyon várták, hogy egyszer új befektető érkezzék az ipari műemléknek is beillő, romló állapotú gyártelepre, és kitaláljon valamit, amivel megélhetést szerezhet magának az elszegényedő lakosság.

Németh Sándor, a klárafalvi Németh Toll Kft. tulajdonosa 1990 óta építi vállalatbirodalmát. Eszközökben megtestesülő, 2,5 milliárdos vagyon, nyereséges cégek, banki hitelképesség jelenti gazdasági erejét. Ő vásárolta meg a 32 hektáros területet, ahol az épületek között magasra nő a gaz, de a telepnek közvetlen csatlakozása van a vasúthoz. Németh Sándor bioetanolt akar gyártani Mezőhegyesen. Sokan beszélnek manapság erről, de a legtöbb elképzelés mögött nincs meg a biztos megtérülés ígérete, így a bankok nem finanszírozzák.

A bioetanol-gyártáshoz kapcsolódó ábrándokat azzal szokták lehűteni a hozzáértők, hogy előállításához csaknem annyi fosszilis energia szükséges, mint amennyi bioenergia a gyártás során keletkezik. Németh Sándor ezért biogázüzemmel kezdi majd a beruházások sorát - ezzel helyettesíti a szénhidrogént. A biogáztermelésre kiváló alapanyag egy kevéssé ismert növény, a cukorcirok, amelynek cukortartalmú terméséből etanolt, a kukoricáénál háromszor nagyobb tömegű szárából pedig biogázt lehet előállítani. A cukorcirok termelése ugyanazt a gépi technikát igényli, mint a kukoricáé. Gyorsan kell a betakarítását elvégezni, majd a cukros folyadékot tárolni. Még így is csak néhány hónapig működtethető belőle az etanolüzem - az év másik felében kukoricából állítanák elő a járművek hajtására alkalmas alkoholt, a biogáz termelése pedig folyamatos lehetne.

A vállalkozó úgy tervezi: Mezőhegyes térségében állítanák elő mindkét alapanyagnövényt. A gyár, ha majd a tervezett kapacitással működik, körülbelül négyezer hektárnyi kukoricaföld és kétezer hektár cukorcirok-terület termését tudja felhasználni. Beszállítója lehet tehát a helyi földtulajdonosok jelentős része, illetve a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. is. Jelenleg annyi a kukorica a térségben, hogy alig tudják hová tenni a felesleget. A cukorgyár területén létesülne majd egy új intervenciós raktár is - az elképzelések szerint azonban hosszú távon a gyár elfogyasztaná a gabonafelesleget, és biztos piacot jelentene a további termésnek.

A városban természetesen az új munkahelyeket várják a legjobban. A gyár bezárásakor 322 munkahely szűnt meg, most hétfőtől tizenegyen dolgoznak a cukorgyári telepen. Irtják a gazt, takarítják a törmeléket. Németh Sándor óvatosan ígér: a most körvonalazott elképzelések talán száz állást jelentenek. Ha sikeres lesz a program, akkor esetleg majd tovább lehet lépni.

Irtják a gazt a gyárudvaron