A GFK az idén mindössze 2 százalékos lakossági fogyasztásnövekedést prognosztizál. A kereskedelemben a szakértők egy viszonylag gyors átrendeződést követően lassú, de folyamatos piaci mozgásokkal járó időszakra, és arra számítanak, hogy a következő néhány évben tovább folytatódik a hipermarketek térnyerése.

A 2000-ben még csak 14 százalékos részesedéssel bíró bolttípus 2006-ban a GfK prognózisa szerint a napi fogyasztási cikkek forgalmának negyedéért felel, 2010-re pedig már a forgalom 28 százaléka a hipermarketekben realizálódik.

A diszkontok előreláthatóan ugrásszerűen növelik piaci részesedésüket a következő néhány évben: 2006-ban a napi fogyasztási cikkek forgalmából várhatóan 17 százalékos részesedésre tesznek szert, 2010-re pedig már a hipermarketekét megközelítő, 24 százalékos diszkont-forgalomrészesedés várható. A nagyobb eladóterű boltok továbbra is az országnak azokon a területein koncentrálódnak, ahol a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, azaz az észak-nyugati és középső régióban - teszik hozzá.

A stagnáló piaci részesedéssel bíró szupermarketek 2005-ben főként a Dél-Dunántúlon terjeszkedtek. A kisboltok leginkább az észak-keleti régióban számíthatnak viszonylag nagyobb vevőszámra és forgalomra, mert itt található a legkevesebb nagy eladóterű bolt - áll a felmérésben.

Emlékeztetnek arra, hogy a kiskereskedelmi eladások volumene 2005-ben 5,6 százalékkal nőtt, míg 2006 első félévében az érték 5,1 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakánál. Főként az év első negyede járt dinamikus forgalombővüléssel: akkor 6,3 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom volumene 2005 első félévéhez képest. A GfK szerint a vásárlóerő korlátozások hatása várhatóan az év utolsó negyedévének forgalmában fog jelentkezni. Éves szinten 5,5 százalékos bővülést várnak, de az infláció várható gyorsulása, illetve a vásárlóerő korlátozása mint mondják számottevően csökkentheti a lakossági vásárlásokat.

Indoklásként emlékeztetnek arra, hogy a fogyasztás 2006. évi növekedését illetően jelentős várakozások fűződtek a felső áfa kulcs év eleji csökkentéséhez. Hozzáteszik, hogy ezek az előrejelzések csak részben teljesültek, az árak lassú ütemben mérséklődtek. A középső áfa kulcs 5 százalékpontos emelése viszont fogyasztáscsökkentő hatású lesz.

A szakértők szerint főként a nyugdíjasokat és a jövedelmüket teljes mértékben elköltő bérből és fizetésből élőket érinti érzékenyen ez a változás. Utóbbiaknál további vásárlási lehetőséget csökkentő tétel a munkavállalói járulék emelkedése. Ezek a hatások azonban csak jövőre jelentkeznek - áll a GfK összefoglalójában. (MTI)