Vasárnap bejelentették, hogy fizetni kell majd a háziorvosnál, a szakrendelőkben és a kórházakban, de azt még nem tudni, hogy miként. Hogyan kéri el például a háziorvos a pénzt? A vizsgálat előtt vagy utána? Ki veszi el - nyilvánvaló kézmosási kötelezettséggel - az összeget? Mi történik, ha valaki nem tud fizetni? Miként tartják számon azt, hogy elérte-e valaki az éves kerete felső értékét? A miniszter azt ajánlotta, hogy a páciensek gyűjtsék a nyugtákat... Európa legtöbb országában létezik ugyan a nálunk január elsején bevezetendő hozzájárulási rendszer, de többnyire tőlünk eltérő pénzügyi kultúrákban.

A kórházakban egyszerűbbnek ígérkezik a helyzet: csak a zárójelentéssel együtt érkezhet a számla. Ha valaki nem tud vagy nem akar fizetni, azzal legfeljebb azt lehet tenni, amit például egy külföldivel, ha magyarországi kezelését pénz nélkül kívánja lezárni: adósságbehajtóknak kell átadni a kórház követelését.

Miközben a kormány az eddigi ingyenesség, az egészségügyi szocializmus megszüntetését szeretné elfogadtatni a lakossággal, egy ennél látszólag ártalmatlanabb helyzet azzal fenyeget, hogy kezelhetetlenné válik. A színlelt szerződések megtiltása ugyanis egy sor kórházban - elsősorban a vállalkozásban végzett ügyelet bevételeinek elveszítése miatt - komoly jövedelemcsökkenést okoz az orvosoknak. Elsőként a traumatológusok közölték, hogy nem fogadják el a helyzetet, s - jogilag szabályosan - nem teljesítenek annyi ügyeletet, amennyire a kórházuknak és a betegeknek szükségük volna. Tegnap a gyereksebészek jelentették be, hogy csatlakoznak a traumatológusokhoz.

Belégek kerülhetnek a kórlapok közé