Korinek László kriminológus szerint több oka is lehet annak, miért rongálnak meg lényegesen több vasúti kocsit, villamost és buszt, miért több a graffiti a mi belvárosainkban, mint Európában bárhol. A frusztráció bizonyos személyiségtípusoknál „törés-zúzásba” csap át. Vannak, akik a „dögöljön meg a szomszéd tehene is” elvet követve teszik tönkre mások rendezett világát. Különösen a fiataloknál mutatható ki területszerző attitűd: a graffitivel – az „itt járt Józsi és Irén” falba, padba, fába vésésével – a rájuk jellemző „műalkotások” falra pingálásával pusztán ottjártukat kívánják jelezni. Negyedikként említi Korinek az ember veleszületett pusztító ösztönét: meg kell semmisíteni mindent, ami ellenünk, a saját világképünk, törekvéseink és önmegvalósítási vágyunk útjában áll.

Sem a kriminológus, sem a vandáloktól leginkább szenvedő társaságok nem találtak még gyakorlati megoldást arra, miképpen lehetne a vandalizmussal okozott évi többmilliárdos nemzetgazdasági és magánkárt csökkenteni, a tetteseket felelősségre vonni és megtéríttetni velük az okozott kárt. A MÁV-nak csak a kábeltolvajok évente százmillió forint közvetlen kárt okoztak eddig, ám az idén már az első fél év végére elérte a kábelkár a 110 millió forintot. Olykor egy 2-300 ezer forint értékű vezeték ellopásával a tolvajok közvetve sokmilliós bevételkiesést okoznak a vasúttársaságnak azzal, hogy esetenként egész napra használhatatlanná tesznek egyes fontos szállítási útvonalakat.

- A 7200 kilométernyi hazai vasúthálózat minden kilométerét nem figyeltethetjük - mondja Földházi György osztályvezető. - A fővonalakon, ha elszaporodik a kábellopás, saját biztonsági szolgálatunkkal, a rendőrséggel és a polgárőrséggel közösen figyelőszolgálatot szervezünk, inkább kevesebb, mint több sikerrel.

A MÁV újabban acélra cseréli a rézvezetékeket, és bebetonozza azokat a sínek mellé. Így próbálja védeni őket a tolvajoktól, akik már a 25 ezer voltos vezetékek mellől is vágtak üvegszálas kábeleket, noha azokat nem tudják eladni.

A MÁV 2400 személykocsija közül 1000-1500-at szinte folyamatosan graffiti "díszít". Az újabb kocsikat már festéktaszító festékkel kenik le, de még ezeket is csak mintegy 300 ezer forintért lehet megtisztítani a firkáktól.

A vasúti kocsik többsége nyitott üzemi területen áll, ahová bárki könnyen bejuthat. Biztonsági kamera gyakorta nincs, így a graffitisek percek alatt befesthetik a "védtelen" vagonokat. Földházi György szerint azonban ott sem jobb a helyzet, ahol térfigyelő kamerák vannak a területen. A graffitisek több figyelővel dolgoznak, akik jelzik, ha valaki közeledik "az alkotók" felé. Pontosan kifigyelik, mely kocsik állnak a kamerák látóterén kívül és azonnal akcióba lépnek. Néhány órával később pedig már az interneten mutogatják egymásnak legújabb alkotásaikat.

Az internet okozta a vesztét márciusban annak a szombathelyi graffitis csoportnak, amely telepingálta az Intercityt és számos helyi középületet. A rendőrök megtalálták ugyanis a hálón azt a honlapot, ahol a csoport a legújabb "alkotását" tette közszemlére. Kinyomozták, hogy ki tette fel a weboldalra a képeket. A házkutatás során - a motívumokat elemezve - kiderült, az oldal kezelője és társai összesen 16 szombathelyi graffitiért "felelősek".

A szombathelyi példa korántsem általános. Budapesten a rendőrség kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy a térfigyelő kamerákkal védett területen hatékonyabban lépnek-e fel a graffitisekkel szemben, mint máshol. A szombathelyi példa - úgy tűnik - e téren nem ragadós. Ennek ellenére a rendőrség meglepően hatékony a vandálokkal szemben: az év első hat hónapjában országosan közel tízezer esetet jegyeztek fel, és minden harmadiknál sikerült is elfogni a tetteseket. A felderítési arány több mint a kétszerese a gépjárműlopásokénak, és a háromszorosát is meghaladja a zseblopások eredményességi mutatójának.

A MÁV, a Volán-társaságok, a BKV, a városi közparkok és középületek fenntartói évente milliárdos károkat szenvednek el az esztelen vandalizmus és a graffitis csoportok munkája következtében. A káruk akkor sem térül meg, ha a hatóságoknak sikerül elfogniuk az elkövetőket. A többségük ugyanis gyermek- és fiatalkorú, vagy hajléktalan, akitől képtelenség a mentesítések több százezer forintos költségét behajtani. Nemrég a MÁV egy polgári próbapert indított egy ügyben, de ahogy a dolgok állnak, akkor sem indítanak többet, ha ezt esetleg megnyerik.

A törvény alapesetben egy év szabadságvesztéssel, közmunkával vagy pénzbüntetéssel fenyegeti a rongálásért elítélteket. Szlovákiában például más a helyzet: egy januártól hatályos törvény három évvel fenyegeti a tetten ért graffitiseket. Az ottani vasutasok szerint máris érezhetően csökkent a festegetők száma.

A jeles Kelet-kutató, Germanus Gyula megrongált emlékmûve