Tavaly is megpróbáltuk, "sajtóztuk", messze jutottunk, de elhalt a dolog. Az érveink változatlanok: tarthatatlan, hogy a közösségi közlekedés évtizedek óta kommunikációs defenzívában van. Ahelyett hogy rendeltetését, küldetését hangsúlyozná, állandóan a forráshiányával, az emiatt szükségszerű szagproblémáival, menetrendgondjaival, járatritkításokkal, légkondihiánnyal és most éppen szerencsétlen villamosaival és oszlopaival szerepel a médiában, lassan már a viccrovatban. Kivételesen nem a vállalat vagy a város vezetőibe akarjuk a sokadikat rúgni emiatt. Inkább ötletet adnánk, érvekkel. A szeptemberi autómentes nap tekintélyét, komoly üzenetét ezer biciklis felvonulásnál is jobban hangsúlyozná, ha vállvetve kampányolna a város és a BKV a tömegközlekedés népszerűsítéséért. Ez egyedülálló és - gerillamarketing jellegű - olcsó lehetőséget adna "a BKV Budapestért!" arculat megteremtésére, amit a jelenlegi helyzetben egyébként nehéz felépíteni.

Miért gerillamarketing? Mert nem kell kifizetni a megjelenést, az ár csak a - későbbiekben részletezett - bevételkiesés. A BKV minden híradásban fő helyen szerepelne tévékben, rádiókban, újságokban, de beszédtémává is válna. Ha profin csinálják, akár több tízmilliós értékű megjelenést kaphatnak. Végre nem (csak) arról beszélnének, hogy mi működik rosszul, hanem arról, miért életbevágóan fontos Budapestnek, hogy lakói autó helyett villamosra, metróra, buszra üljenek. Szó eshetne arról is, hogy jót tesz a városának, aki áldozatot hozva buszra vált, és bizony rosszat az, aki mindennap - dugót képezve a buszok elé - kényelemből a város orra alá pöfög. Hallhatnánk ÁNTSZ-statisztikákat a tüdőrákos esetek brutálisan növekvő számáról, a gyermekkori asztma elképesztő iramú terjedéséről és a parlagfű-korom-kombó sokszoros allergizáló hatásáról. Talán egy ügyes orvos-közgazdász forintosíthatná is a károkat, míg egy urbanista professzor mesélhetne a slumosodás és a szuburbanizáció trilliárdos kárairól, illetve arról, hogy ezek okai jelentős mértékben az egyéni közlekedésre vezethetők vissza. Tavaly a végső ellenérv az volt, hogy az ötlet jó, de sokba kerül, nagy bevételkiesés az amúgy is veszteséges vállalatnak. Lássuk, mi ebből az igazság. A bérleteseken semmit sem bukna a cég. A turisták lendületből lyukasztanának, és velük együtt a tájékozatlan többség is, melyet nem ér el a kampány. Lehet, hogy ezek száma csökken, ha a hírverés sikeres, de annál többen tudják meg, hogy a busz nem birkaszállító kamion. Ráadásul sok tömegközlekedő végre öntudatot is ragaszthatna a korlátozott lehetőségeihez, és nem tekintene álmodozva a dugóban alatta körmöt reszelő terepjárós hölgyre. Ez később hozhat eredményt, mikor már neki is összegyűlik az autóhitelre való, és talán meg is veszi azt az autót, de 2-3 hónap múlva a buszablakra nézve nemcsak a sötét, szegény múlt emlékei ébrednek fel benne, hanem a lelkiismerete is. Talán a következő autómentes napon ő is kilyukaszt 4 jegyet. Tudom, miről beszélek, velem is megesett.

Az interneten elérhető számok szerint: a BKV éves jegy- és bérletbevétele 39 milliárd forint, azaz egy napra durván 100 millió jut. Az utasok 82 százaléka bérletes, de számoljunk 80-nal, mert a 30 napos bérletesek 1/30-a esetleg ügyeskedik majd a potyanappal. A jegybevétel tehát durván 20 millió forint. Tegyük fel, hogy a jegyesek fele lyukaszt vagy rutinból, vagy mert turista, vidéki, tájékozatlan, feledékeny. Marad tehát 10 millió. Lehet, hogy nem pontosan ennyi, de nagyságrendileg biztosan. Egy ekkora vállalatnál reklámra nem sok, de tovább csökkenhet. Ugyanis mivel a kampány nagy, még célt is érhet. Sok autós felül. Talán több tízezren is a napi nyolcszázezerből. Mondjuk 50 ezren. Ha ezután csak 100, azaz minden ötszázadik úgy dönt, hogy bérletet vált, és egy évig fizeti is, már nullszaldós a projekt. Vagy mondjuk minden ezredik két évig veszi a bérletet. Azért lássuk be, hogy ez nem elérhetetlen marketingteljesítmény, még egy állami vállalat számára sem. És akkor még nem beszéltünk azokról az ezrekről, akik nem szállnak ki az autóból végleg, de a 300 forintos benzin és az autómentes napi dörgedelmek hatására néha erőt vesznek a megszokásaikon, és villamossal mennek ki vasárnap a Margit-szigetre, vagy párszor P+R parkolóban hagyják a kocsit, ha nagy dugót jelent Rosta Mariann a Fővinformból. A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a kiesett bevétel maximum 1-2 hónap alatt, azaz még ebben a pénzügyi évben visszajöhet, de a jelenlegi utazóközönségnél is csökkentheti a leszállási küszöböt. Ezek után már csak egy probléma marad: hová fér 50 000 újabb utas a zsúfolt járatokon? Na ebben igyekszik majd segíteni a Critical Mass mozgalom. Mi bizonyítottan bringára tudunk ültetni több tízezer fiatalt és öreget, amit most újra meg is próbálunk. Továbbra is nulla forintból. Legyen ingyenes a BKV az autómentes napon! Budapestért!

A szerző a Critical Mass szervezője