A zöldek Gyurcsányhoz fordulnak Verespatak ügyében

A verespataki bányanyitási tervek ügyében a kormányfőhöz fordulnakmagyar zöld szervezetek kérve azt, hogy a magyar kormány a jelenleginéltöbb szakmai, pénzügyi és diplomáciai eszközt vessen be a romániaiprojekt megakadályozására.

A CSEMETE Egyesület, a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet közös nyílt levelet írt Gyurcsány Ferencnek.

A zöldek nehezményezik, hogy a kormány nem lép fel az Európai Unió fórumain a szerintük európai jogszabályokat sértő, környezetszennyező verespataki beruházás megvalósulása ellen.

A kormány biztosítson több forrást a szakmai állásponton dolgozó magyar hatóságoknak - olvasható a levélben. A környezetvédők hangsúlyozzák azt is: a kormány a kétoldalú és európai uniós viszonylatban gyakoroljon komolyabb diplomáciai nyomást Romániára, hogy az ne engedélyezze az "esztelen" verespataki bányanyitást.

A civil szervezetek a levélben utalnak a projekttel kapcsolatban múlt héten lefolytatott közmeghallgatásokra. Szerintük a szegedi és budapesti rendezvényeken kiderült, hogy a kanadai többségi tulajdonú beruházó cég nem felkészült a környezeti kockázatok elhárítására.

A zöldek megítélése szerint a Rosia Montana Gold Corporation (RMCG) képviselői a közmeghallgatásokon nem válaszoltak érdemben a környezeti veszélyekkel kapcsolatos konkrét kérdésekre. A társaság saját imázsának szépítésére szánta a tanácskozást.

A környezetvédők levelükben aggodalmuknak adnak hangot, hogy a cég a román kormányt annak anyagi érdekeire hivatkozva megnyeri a beruházásnak - áll a kormányfőnek elküldött levélben.

A Verespatakon tervezett felszíni bányában a kőzetből az aranyat ciános technológiával nyernék ki, és a mérgezőanyag-tartalmú meddőt felszíni tározókba vezetnék. Rendkívüli körülmények között mérgező anyag szabadulhat ki a tározókból, amely Magyarországot is elérheti, hasonlóan ahhoz a ciánszennyezéshez, amit a Nagybányán 2000-ben történt gátszakadás okozott a Tiszán. Katasztrófa esetén a szennyezés román területen mintegy 400 kilométert haladva a Maros folyón érné el a magyar határt, amelytől számítva összesen közel 70 kilométeren szennyezheti a Maros és a Tisza hazai szakaszát.

(forrás: MTI)

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.