Gettóba zárt internetezők
Jól ismeri minden internetező, hogy nagy forgalomban időnként dugulások keletkezhetnek, és a bitcsomagok szépen sorba állva várnak a sorukra. Ha azonban külön díjazásért prioritást lehetne vásárolni, akkor a telekommunikációs cégek az előnyt élvező IP címeket szépen átugratnák a sorban állók orra elé. Az internet továbbfejlesztésén ügyködő, az amerikai Ann Arborban székelő, több mint 200 egyetem összefogásából keletkezett internet2 konzorcium azonban nem ért egyet ezzel a megoldással, mert szerintük így a kisebb vállalatokat, szervezeteket nagy hátrány érné a gyorssávot használókkal szemben. Hiába nyújtanának akár jobb szolgáltatásokat is, lemaradnak a versenyben, hiszen a tőlük jövő üzeneteket mindig lassabban lehetne letölteni.
A lassú sáv így valóságos internetgettóba zárná a használóit - állítja egy szakember. A konzorcium más megoldást választ: tessék gyorsabb routereket és nagyobb sebességű kábeleket használni, így az egész háló "gyorssáv" lesz. A szakértők szerint ez olcsóbb és egyszerűbb megoldás, mint a prioritások alkalmazása.
Jelenleg az internethasználók zöme 1,5-2 megabit/s sebességgel él. Nem kevés, ha a forgalom nem túl nagy, de dugulásokkor már elveszhetnek bitek a küldő és a fogadó szerverek között. Ilyenkor jön az ismétléskérés, ami további késések okozója lehet. De még mindig nem túl nagy a baj, ha levelekről, szöveges üzenetekről, weblapkeresésről van szó. A csőd a drámai sebességgel bővülő internettelefonnal, és főleg a mozgóképátvitellel üt be. A telkók persze igyekeznek lépést tartani, gyorsabb routerekkel és a sávszélesség állandó bővítésével. Nem olcsó játék, de ne féltsük a cégeket, van mit a tejbe aprítaniuk. Egyedül a négy Bell-cég (AT&T, Verizon, QWest, BellSouth) 14 milliárd dollárt forgalmazott tavaly a tartalom-hozzáférések kezeléséből. Érdekeik megóvására és a számukra kedvező törvények elérésére az amerikai telefon- és kábelcégek egyetlen évben több mint százmillió dollárt költöttek lobbizásra - többet, mint a gáz- és olajipari mamutok. Meg is lett az eredménye: az USA képviselőháza a közelmúltban utasította el azt a törvénymódosítást, amely szavatolná az internet semlegességét, és előírná, hogy a szolgáltatók egyenlő módon kezeljék a használókat. Vagyis, ne a telefonos cég szabja meg, melyik tartalomszolgáltatót részesíti előnyben a másikkal szemben. Nem meglepő, hogy a legnagyobb tartalomszolgáltatók, az eBay, a Google, a Yahoo!, az Amazon meg velük egy sereg kisebb cég koalíciót hozott létre, It is Our Net (ez a mi hálónk) névvel. Mindeközben a civilek is szervezkednek a megkülönböztető, gyorssávos, prioritással operáló szervezkedések ellen. A SavetheInternet.com (védd meg az internetet) egyesületnek máris több száz tagja van - professzorok, üzletemberek, bloggerek éppúgy, mint kiterjedt, nagy szervezetek. Ez utóbbiak között olyan nagy tekintélyű intézményeket is találhatunk, mint az Amerikai Keresztény Egyesületek Szövetsége, a valóban hatalmasságnak számító Amerikai Fegyvertulajdonosok Egyesülete vagy a Fogyasztók Uniója.
Olykor nemcsak a kudarc, a siker is bajjal jár. Az alig negyedszázados internet - robbanásszerű növekedésével, funkcióinak, lehetőségeinek bővülésével - immár a rajongók demokratikus közösségéből a piaci verseny kíméletlen terepévé vált. A kiváltságosok, a sokat fizetők gyorssávjának lehetősége e folyamatban csak egyikfajta figyelmeztetésként jelent meg.
