Adósok két tűz között

Gyurcsány-csomag

A kiigazítások és az ezzel párhuzamos kamatemelkedés miatt a következő egy-két évben jelentősen nőhet a hitelüket törleszteni képtelen adósok száma. A bankoknál még tart a kockázatok felmérése.

A kiigazító csomag jövőre a magyar lakosság jövedelmi helyzetének romlását hozza, ám e mellett a kamatszint is tovább emelkedik, az előrejelzések szerint legalább a jövő év első feléiig. A kormányzati és jegybanki szigorítások így a következő hónapokban egyszerre nehezítik majd a hitelekkel magukat túlvállaló családok életét. Az elmúlt években dinamikusan emelkedett eladósodottság miatt a bankok maguk is készülnek a megszorítások kockázatainak felmérésére, egyelőre azonban ez a munka az általunk megkérdezett hitelintézeteknél még az elején tart. A banki szakemberek abban bíznak, hogy a nehéz helyzetbe került adósok aránya nagyságrendileg nem emelkedik a jelenlegi - hivatalosan beismert - 1-2 százalékról, a problémákat pedig a hitelek átütemezésével orvosolni lehet majd. Az OTP Banknál mindenesetre az elmúlt hónapokban két olyan terméket is bevezettek, amelyek célja a törlesztési kockázatok mérséklése. Az egyik, az évekig forintban is fix törlesztésű devizahitel, ám e mellett két hete törlesztési biztosítást is köthetnek az új hitelfelvevők, amely a munkájukat elvesztett, vagy időlegesen munkaképtelenné vált ügyfelek számára nyújt segítséget a részletek visszafizetésében.

Az új szolgáltatások is jelzik: a bankoknak nem árt felkészülni a sokasodó törlesztési nehézségekre, különösen a nagyobb összegű lakáshitelek esetében, amelyek felmondása az ügyfelek számára is a legsúlyosabb következményekkel jár. A teljes háztartási hitelállományból az idei első negyedévben közel 37 milliárd forintnyi kölcsön kapott "rossz" minősítést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) statisztikája szerint. E kölcsönök esetében látják úgy a pénzintézetek, hogy a visszafizetés rendkívül kétséges, ám a többé-kevésbé bizonytalan kintlevőségek összértéke ennek többszöröse. Binder István a PSZÁF sajtószóvivője elmondta: mivel a lakossági kölcsönök mintegy kétharmada lakáshitel, ezek a kölcsönök a problémás állományban is nagyjából kétharmadnyi arányt képviselhetnek.

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete szerint már most is évente százezres nagyságrendű azoknak a hitelre vett lakásoknak a száma, amelyeket elveszítenek tulajdonosaik, mert nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket. Emellett egyre többeknek jelent problémát a növekvő kamatszint illetve az árfolyamgyengülés, amelyek miatt a devizahitelt felvett adósok havi törlesztése több tízezer forinttal is emelkedhetett.

- A magyar háztartások többségének jórészt semmilyen megtakarítása nincs, amiből fedezni tudná a megnövekedett költségeket - mondja Lénárt Marianna, az egyesület főtitkára, aki szerint több ügyfelüknek a piaci kamat, az árfolyam, és a kezelési költségek emelkedése miatt havi 10-60 ezer forinttal növekedett a törlesztése. Mint mondja, a szeptembertől életbe lépő megszorítások újabb csapást mérnek majd az adósokra. Az egyesület három éve működik, azóta megötszöröződött a problémás esetek, és a bebukott hitelek száma. Még nyáron is napi 20-30 telefon érkezik a szervezethez, több százan pedig már előre jelezték: ősztől bajban lesznek a részletek fizetésével. Sokan ráadásul drágább személyi kölcsönből rendezték be lakásukat, illetve gépkocsijukat is hitel terheli. Az egyesület adatai szerint a gépjármű-visszavételek száma évi 100-120 ezer körül mozog jelenleg, és emelkedik. A nehéz helyzetbe került adósok az autójuktól előbb szabadulnak, mint a lakásuktól, a lakáskölcsönök visszafizetésének elmaradása így a "csőd" előtti utolsó lépés.

Hitelt felvenni az egyesület főtitkára szerint a közvélekedéssel ellentétben nem nehéz, a bankok szórják a több tízmilliós kölcsönöket, ők ugyanis csak jól járhatnak. A szerződésekben mindenre kiterjedően bebiztosítják magukat, az ügyfelek figyelmét azonban csak ritkán hívják fel minden kockázatra. A főtitkár úgy véli: a legnagyobb probléma, hogy ezekre az esetekre nincs vészterv kidolgozva, nincsenek alternatív megoldások, az ügyfeleket szinte semmi nem védi, ha nem tudnak fizetni. Számos országban van lehetőség arra, hogy az adós, ha nem tudja fizetni a kölcsönt, bérleti szerződést köthet a bankkal, és havi bérleti díj fejében lakhat tovább a lakásban. Itthon ilyen lehetőség nincs. Az egyetlen pozitív változás, ami az ügyfelek érdekében történt, az a január elsejétől hatályos módosítás, mely szerint a bank köteles tájékoztatást adni a késedelem tényéről, és mértékéről, már néhány nappal azután, hogy ügyfele adós maradt a törlesztéssel, így a korábbiakkal ellentétben senkit sem érhet váratlanul az utolsó fázis: a lakás elárverezése.

Három hónapos elmaradás már elég ahhoz, hogy a bank felmondja a szerződést, ezt azonban több felszólító levél, illetve ügyvédi felszólítás is megelőzi. Amennyiben ezt követően sem törlesztenek az adósok, és nem veszik fel a kapcsolatot a bankkal, úgy sokszor személyesen is felkeresik ügyfelüket, ha ez sem lesz eredményes, felmondják az ügyletet. Több bank ad lehetőséget arra is, hogy az elárverezés előtt a tulajdonos maga próbálja meg eladni lakását, 30 napon belül. Ez azonban a mai ingatlanpiaci viszonyok mellett szinte lehetetlen próbálkozás, vagy csak jóval áron alul sikerül. Felmondás után kezdeményezik a végrehajtási eljárás megindítását. A végrehajtási záradék kiállítása után a végrehajtó értesíti az adóst, lefoglalja az ingatlant, megállapítja az ingatlan becsértékét. Ha ez jogerőre emelkedik, akkor sor kerül az ingatlan árverésének kitűzésére. Amennyiben az adósnak nincs más lakása, úgy az árverezési vételár nem lehet kevesebb, mint a becsérték 70 százaléka. Léteznek olyan pénzintézetek, amelyek opciós szerződést kötnek az ingatlanra a felvett hitel erejéig, így nincs végrehajtás. Ennek hátránya viszont, hogy a bank a kihelyezett összegért cserébe a lakást tudhatja magáénak, és bajlódhat az eladással.

Mindez évekig elhúzódó folyamat is lehet, ami miatt a bank sem jut rögtön a pénzéhez. A bankok többsége ezért - állításuk szerint - egyre rugalmasabb. Némely pénzintézetnél már lehet türelmi időt kérni, vagyis ha az ügyfél időben jelzi a fizetésképtelenséget, átmenetileg (maximum hat hónapig) csökkentik havi törlesztőrészletüket.

Elméletileg megoldás lehet a felmondott hitel kiváltása egy újabb banki kölcsönnel, ezt azonban alaposan megnehezíti, hogy a rossz adós rákerül a bankközi adóslistára (BAR-lista), ami később csaknem lehetetlenné teszi, de legalábbis hosszú időre megnehezíti, hogy bármely banktól hitelt vegyenek fel.

Lobbiznak a pozitív adóslista mellett

A pozitív adóslista létrehozását támogatja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legújabb tanulmánya, amelyet a szervezet honlapján tett közzé. A bankok jelenleg csak azt tudhatják meg, hogy a náluk hitelért jelentkező ügyfél nem maradt-e súlyosan el másutt a törlesztésekkel - erre szolgál a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer, a BAR.

A Bankszövetség már 2002-ben a rossz adósok adatait tartalmazó "feketelista" mellett egy pozitív - tehát minden hitel felvett lakossági ügyfél eladósodottságáról információkat tartalmazó - adóslistát létrehozni, de azt az adatvédelmi biztos akkor elutasította. Péterfalvi Attila álláspontja szerint a tervezett pozitív listás rendszer a személyes adatokkal való rendelkezés korlátozását jelentené, ezáltal a személyes adatok védelméhez való jog sérülne.

A PSZÁF tanulmánya szerint pozitív lista az unió legtöbb régi tagállamában létezik. Van, ahol központilag, van, ahol piaci alapon szerveződik. A pozitív listák ott terjedtek el, ahol komoly mértékű a lakosság eladósodottsága. Ebbe a körbe tartozik többek között Németország, Ausztria, Belgium és az Egyesült Királyság is. A PSZÁF tanulmánya kiemeli: a lakosság eladósodottsága Magyarországon is egyre nagyobb. A pozitív adóslista létrehozása ezért is egyre sürgetőbb. A teljes körű nyilvántartás ugyanis segíthetne a bankoknak kiszűrni a túlzottan eladósodott, ezért igen kockázatos ügyfeleket, és egyben egyszerűvé tenné a jó adósok számára a hitel felvételét. Nemcsak a hitelhezjutás válna így egyszerűbbé, de magukat a kölcsönök is olcsóbbak lehetnének, a nehezen felmérhető kockázatok ugyanis - állítja a felügyelet - komoly szerepet játszik abban, hogy Magyarországon az euróhitelek is jóval drágábbak, mint Nyugat-Európában.

A tanulmány ellenére a pozitív lista létrehozására ugyanakkor továbbra sincs komoly esélyük a hitelintézeteknek, az adatvédelmi biztos álláspontján ugyanis azóta sem változtatott. Mint Péterfalvi lapunknak elmondta: alkotmányos alapjogot korlátozni csak akkor lehet, ha az elkerülhetetlen. A most közölt tanulmányban azonban nem látja az elkerülhetetlenséget, ezért továbbra is elutasítja a pozitív adóslista létrehozásának lehetőségét.