Tízből heten késnek az euróval
Az államadósságokat értékelő cég a rendkívül szigorú inflációs kritériummal, a korai euróbevezetés ellen megfogalmazódó kétségekkel, illetve a fájdalmas költségvetési kiigazítási kényszerekkel magyarázza a késéseket. Felhívja a figyelmet arra, hogy Litvánia annak ellenére nem veheti át a közös valutát 2007-ben, hogy a 2,7 százalékos inflációs rátája csak 0,06 százalékkal van a határérték felett.
Szlovénia jövőre viszont belép - az Európai Központi Bank a jövő évi friss előrejelzését már az új euróövezeti tag adatainak beszámításával készítette el -, Ciprus a legjobb úton van afelé, hogy 2008-ban már az eurót használja. Szlovákia is csatlakozhat 2009-ben, de az új kormány költségvetési terveit bizonytalanság övezi, s az inflációt is csökkentenie kell. Csehország 2011 előtt viszont nem lesz képes az euró bevezetésére, a politikai szándék hiánya és a politikai bizonytalanságok miatt. Lengyelország 2012-ben érhet célba, ha sikerül a költségvetési hiányt leszorítani a populizmussal kacérkodó új kormánynak. A magyar kormány ambiciózus tervei ellenére sem jöhet az euró 2014 előtt, pusztán a kiigazítás hatalmas mérete miatt.
Észtország most már csak 2009-2010-ben állhat készen. Lettország és Litvánia 2010-ben, holott korábban mindhárman 2007-2008-ban szerettek volna bejutni az valutazónába. Málta is eggyel több évet várhat, belépése 2009-re csúszhat, szintén az infláció miatt.
Konvergenciaprogramok
Forrás: Cseh, lengyel, szlovák konvergenciaprogramok - 2005. december, Európai Bizottság értékelései, szeptember elsejére frissített, bővített magyar konvergenciaprogram | |||
Államháztartási egyenleg* | Államadósság* | Infláció |
2006 | 2007 | 2008 | 2006 | 2007 | 2008 | 2006 | 2007 | 2008 | |
Csehország | -3,8 | -3,3 | -2,7 | 37,1 | 37,9 | 37,8 | 2,2 | 2,0 | 2,1 |
Lengyelország | -4,6 | -4,1 | -3,7 | 51,2 | 52,1 | 52,6 | 1,5 | 2,2 | 2,5 |
Szlovákia | -4,2 | -3,0 | -2,7 | 35,5 | 35,2 | 36,2 | 3,6 | 2,0 | 2,0 |
Magyarország | -10,1 | -6,8 | -4,3 | 68,5 | 71,3 | 72,3 | 3,5 | 6,2 | 3,3 |
*Nyugdíjkorrekció nélkül a GDP százalékában