Ott volt Rafael Rafaj, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) parlamenti frakciójának vezetője is. A tanácskozás után Csáky Pál, az MKP alelnöke lapunknak nyilatkozva elmondta, a pártja által előkészített nyilatkozattervezetet egyelőre nem fogadták el. Ennek ellenére eredményesnek tartotta a találkozót: - Mindannyian egyetértettünk, hogy Szlovákiában az utóbbi időben nyugtalanítóvá vált a különböző nemzetiségű polgárok együttélése. S ugyancsak kivétel nélkül elítéltük a nemzeti türelmetlenség és az egyéb szélsőséges megnyilvánulások minden formáját. Úgy vélem, a mai eszmecsere jó alapot teremtett ahhoz, hogy a parlament jövő heti ülésén megszülethessen a közös nyilatkozat. Ugyanis a jelenlévők nagy többsége úgy vélte, hogy ilyen dokumentumnak sokkal nagyobb a súlya, ha nem a pártok, hanem a törvényhozás közös nyilatkozataként fogadják el.

Csáky megerősítette: egyedül Mikulás Dzurinda ellenezte a közös nyilatkozatot, azzal a megjegyzéssel, hogy Szlovákia uniós ország, amely következetesen ragaszkodik az európai értékrendhez, ezért nincs szükség semmiféle deklarációra. - Ha elfogadnánk ilyen nyilatkozatot, akkor ennek alapján európai parlamenti megfigyelők érkezhetnének az országba. Az SDKU ugyan ellenzékben van, de nem feledkezett meg a nemzeti és az állami érdekekről, amelyekkel a készülő dokumentum szöges ellentétben áll - hangoztatta a szlovák exkormányfő

Megbízható értesülések szerint Dusan Caplovic azt szorgalmazta, hogy a dokumentumot szeptember 9-én, a megbékélés napján fogadják el.

Tegnap nemzetgyalázás és nemzetiségi uszítás gyanúja miatt vizsgálati fogságba helyezték M. B. tizenkilenc éves pozsonyi fiatalembert, aki több csallóközi településen ledöntötte a magyar nyelvű helységnévtáblákat. Magyarellenes jelszavakat írt a fotók alá, s felhívta a társait, hogy a "nemzet védelme" érdekében induljanak a Pozsonyhoz közeli Somorjára (Samorín) "móresre tanítani a magyarokat".

A szlovák pártok vezetõi a Magyar Koalíció Pártjának tárgyalóasztalánál, bal szélen Dzurinda volt kormányfõ