A tigrisek orvvadászata sajnos az utóbbi időben ismét felfutóban van. Az orvvadászat legfőbb oka annak a tehetős kínai rétegnek a megerősödése, melynek tagjai akár 370 dollárt is fizetnek a hagyományos kínai gyógyászatban - természetesen teljesen alaptalanul - gyógyerejűnek vélt őrölt tigriscsont kilójáért, a hím állat nemi szervéért pedig 3000 dollárt sem sajnálnak. A tigrisbőrök piaci értéke 10 000 dollár körül mozog, így nem csoda, hogy a többnyire szegény helybeliek minden felbukkanó állatban csak a jól teletömött pénztárcát látják.

Ráadásul a tigrisek vadászata viszonylag egyszerű, az állat az ivóhelyek környékén csapdába ejthető, és hogy bőrét hibátlanul nyúzhassák le, méreggel vagy elektrosokkal végeznek vele, sőt a gyakorlott orvvadászok horoggal kitépik az állat hangszálait, hogy haláltusájuk se keltsen feltűnést. Évente körülbelül 250 tigris pusztul el így.

A tigrisből készült termékek kereskedelmét nemzetközi egyezmények tiltják, Kínában 1993 óta akár halállal is büntethető az, aki tigristől származó termékeket csempész vagy értékesít. Egy természetvédők által titokban leforgatott, majd nagy feltűnést keltett film hatására, melyben Tibetben többtekercsnyi tigrisprémet, csontot, karmokat kínáltak álcázott boltok hátsó termeiben eladásra, maga a dalai láma is elítélte a tigriskereskedelmet. Ennek ellenére a védett állatokból készült termékek csempészete virágzik.

A tigrisek védelmének kudarca könnyen a természetvédelmi erőfeszítések erőtlenségének és tehetetlenségének példájává is válhat. Indiában 1973 óta működik az állami szinten létrehozott Project Tiger elnevezésű program, amely a tigrisek saját élőhelyükön való védelmét tűzte ki célul. Az idén nyilvánosságra hozott adatok szerint a tigris élőhelye azonban csak az utóbbi 10 évben 41 százalékkal zsugorodott. A programot természetvédelmi körökben rendkívül alulfinanszírozottnak tartják, a vadőrök száma például az elmúlt 15 évben egyetlen fővel sem emelkedett. További problémát jelent, hogy ellenséges a viszony a helyi törzsek és a vadvédelmi területek dolgozói között, az előbbiek állataik számára több és biztonságosabb legelőterületet, a tigris okozta károkért kártérítést, míg az utóbbiak fegyveres őröket és teljes falvak védett területről való elköltöztetését követelnék. Az indiai kormány tavaly újabb szervezetet hozott létre Tigris Munkacsoport (Tiger Task Force) néven, amely részben újfajta, a tigris és ember együttélését megkönynyítő és így a helyieket jogaikban megerősítő szemléletet próbál érvényesíteni, miközben a jelenleginél hathatósabb büntetést mérne a csempészőkre.

Összegyûjtött és elkobzott tigrishurkok egy rezervátumban