Pályázni lehet majd filmekre
Voltaképpen már a 2004 elején hatályba lépett filmtörvény kimondta a legfontosabbat a negyvenes évek végétől a nyolcvanas évek végéig létrejött magyar filmkincs jövőjéről: e művek nem kerülhetnek magánkézbe, állami tulajdonban maradnak. Őrzésükről, gondozásukról és hasznosításukról a Nemzeti Filmarchívum gondoskodik.
Ehhez azonban föl kellett mérni először a szóban forgó vagyont, és számba kellett venni a filmekhez tapadó jogokat (tulajdon, forgalmazási jogosultság). A közel egymilliárd forintra értékelt több száz film jogai korábban a rendszerváltás előtt egyedüli forgalmazóként működő Moképnél voltak, illetve az újabb filmek egy része a gyártó állami stúdiókhoz kötődött.
E cégek az eltelt másfél évtizedben is több-kevesebb bevételre tettek szert e filmek forgalmazásával (elsősorban televíziós sugárzási jogaik átengedésével). Nyilvánvaló érdeksérelemmel jár, ha megvonják tőlük ezt a lehetőséget. Nem is ment könnyen, viták nélkül, és főként nem ment gyorsan. Végül megállapodtak, hogy a stúdiók rövid moratóriumot kapnak, amely alatt még élhetnek a forgalmazás jogával. Híreink szerint a rendelet részben ezt szabályozza.
Meg kellett oldani azt is, hogy hozzáférhető legyen a filmarchívumhoz kerülő közkincs, annak minden darabját vetíthessék hazai és külföldi televíziók, kerülhessenek DVD-re, vagy más hordozókon keresztül juthassanak el a nézőkhöz. A Nemzeti Filmarchívum nem válik újabb monopolterjesztővé. A mostani rendelet szabályozza, milyen pályázati úton szerezhetik meg filmes szervezetek e művek forgalmazási jogait, ellenérték fejében, ha nem az archívum forgalmaz. Ez a másik fontos mondanivalója a kormányrendeletnek szakmai források szerint. A részletekről, bár szerettük volna, tegnap nem tudtunk meg többet a jogszabályt előkészítő Oktatási és Kulturális Minisztériumtól.
A Nemzeti Filmarchívum igazgatója, Gyürey Vera érdeklődéssel várja a rendelet megjelenését, mert a legutolsó tervezetet, mint megjegyezte, nem ismeri. - A filmarchívumnak van terjesztési gyakorlata, hiszen a nálunk elhelyezett régebbi mozgóképeket eddig is forgalmaztuk - mondta tegnap az igazgató. Az új feladat többletmunkát ró az intézményre, amelyhez két új munkatárs és két számítógépes munkahely költségét kérték a tárcától, a végleges választ még nem ismerik, de a jelek szerint nem lesz kedvező. Ha nem kapnak többlettámogatást, belső átcsoportosításra lesz szükség. A Nemzeti Filmarchívum éves állami támogatása eddig is csak a béreket és a dologi kiadások egy részét fedezte. A többit, és főként a szakmai programot saját bevételeikből finanszírozzák. A tavalyi maradványképzési kötelezettség 23 millió forint volt, az ideiről még nem kaptak tájékoztatást.
Az igazgató szerint a rendelet alapján akár már ősszel előkészítik a pályáztatást, és várhatóan október végére meg tudják hirdetni azt a tendert, amelyen a pályázók forgalmazási lehetőségekhez juthatnak.
A Moképnál levő filmvagyon átadása megrendítette a cég működését, amire hiteles, gazdaságilag megalapozott választ kell adni - mondja Erdélyi István, a nyáron megbízott új vezérigazgató, aki öt éve sikeresen irányítja a Magyar Filmlaboratóriumot. Mint megjegyzi, a korábban monopóliumot élvező Mokép másfél évtizede éles forgalmazói versenyben küzd a hazai piacon. Két éve 25 milliós veszteséggel zárt, tavaly a 700 milliós bevétel csaknem 10 százalékát tette ki a deficit, és az idei első fél évben már 31 milliós volt a veszteség, noha egész évre számítottak 29 millióra. Mostanában főként a DVD-forgalmazásban vétette észre magát a cég, és talán lennének lehetőségei a kialakuló online filmterjesztésben is. A hagyományos filmforgalmazást sikeresen csak jó szakmai partnerekkel együtt tudná elképzelni a megbízott vezető, aki szerint a Moképet mindenképpen át kell alakítani ahhoz is, hogy magánkézbe kerüljön. A jelenleg tulajdonos ÁPV Zrt., ahol év végéig fölkérték a vezetői poszt vállalására, novemberben vár tőle elképzelést arról, hogyan lehetne megtalálni a Mokép szerepét a filmszakma változó viszonyai között.
