Bozsik, Puskás, Szusza
Bozsik Péter szövetségi kapitány azonban a magyar futball lehetetlen állapotai között sem vesztette el humorérzékét, mert lapunknak így nyilatkozott: "Ha minden rendben van, az sose jó. A magam részéről tehát igyekszem kedvező előjelnek tekinteni e malőrt..."
A szakvezető egyébként sincs híján az optimizmusnak, jóllehet a szombati kvalifikációs premier előtt leszögezte: "A magyar válogatott jelenleg nyolcvanadik a világranglistán, csoporttársai közül csak Málta csapatát előzi meg. Másképpen: papíron szinte valamennyi riválisunk erősebb nálunk. Ám a labdarúgásban az is szép, hogy másfél órára olykor bármilyen különbséget el lehet tüntetni."
A differencia a világranglistán több mint harminchelyezésnyi - a norvégok a negyvenkilencedikek -, de Bozsik úgy véli, ezt a képet már a mérkőzést megelőzően árnyalni lehet. "Ami megtanulható, azt az északiak betéve tudják. Fizikailag kiválóan felkészítettek, küzdőképesek, jól fejelnek. Olyanok, mintha a régi angol iskolából léptek volna ki. Ám váratlan megoldásokra rendszerint képtelenek, a játékuk általában sematikus. Szerintem a mi labdarúgóink ügyesebbek náluk, és remélem, túl is játsszuk őket."
A kapitány tehát a győzelemre tör, bár tisztában van azokkal a körülményekkel, amelyek a magyar labdarúgást jó ideje jellemzik. "Valamennyi esély mindig van a sikerre. Új-Zélanddal szemben hetvenöt százalék volt, Anglia ellen legfeljebb húsz - mármint a találkozó előtt -, míg Ausztriába menet ötvenötöt szavaztam meg magunknak. Ennyit a norvég meccsre is adok, és talán megértik, hogy nem a mérkőzés hetében elemzem majd futballunk utóbbi húsz esztendejét."
Ha abból indulna ki, csöppnyi derű sem látszana rajta, márpedig a lelkiállapot fontos a csapat szempontjából is, mert úgy gondolja: "A pszichének nagy jelentősége lesz. Kellene persze szerencse is - a nélkül nem megy -, pláne, hogy nem csupán egy meccsről van szó. Mert ha a norvégokat le tudnánk győzni, az sokat jelentene a Bosznia-Hercegovina elleni találkozót tekintve is. Ez fordítva természetesen ugyanígy igaz. De maradjunk az előbbi változatnál..."