Ahogy valószerűtlen volt, hogy a szakszervezeteknek tetszenek majd a megszorítások, és a munkáltatóknak az adóemelések, éppúgy reménytelen próbálkozás lett volna a kormány számára, hogy a jegybankelnöknek tetsző konvergenciaprogramot állítson össze. Ezt akkor se tudták volna összehozni, ha magával Járai Zsigmonddal diktáltatják le.

Ám nem az Orbán-kabinet egykori pénzügyminisztere volt az egyetlen tegnap, aki a felzárkózási pálya legfőbb pozitívumát a realitások felismerésében látta meg. Bokros Lajos kijelentése - miszerint a konvergenciaprogram "előrelépés", mivel "a valóságot elismeri" - első hallásra inkább dicséretnek hangzik. Méltatásból azonban a programban vázolt reformoknak már kevesebb jutott. Bokros legalább elismerte, amit a jegybank elnöke nem: az államháztartás kiadási oldalán talán végre elkezdődik valami. Ami a dokumentumban körvonalazódik "nem elégséges", de "szükséges", jó irányba tett lépések sora.

Csakhogy az állami kiadások visszafogását ígérő reformok bevallottan kevés eredményt hoznak rövid távon, a jövőbeni haszon pedig ma még nem számszerűsíthető. A büdzsé egyensúlyának javítása így érdemben az adóbevételek növelésén múlik, erről pedig a Horn-kormány egykori pénzügyminisztere sem mondhatott többet, mint hogy meg kell fizetni a "kívánságműsor-gazdaságpolitika" árát az alacsony növekedéssel, a megugró inflációval, és az életszínvonal visszaesésével.

A jegybankelnök könnyű helyzetben van, ha a konvergencia-tervről megfogalmazott "markáns" kritikáját kell megvédenie. Adóemelésekre ugyanis gazdaságpolitikai jövőképet a XXI. század elején nem lehet építeni. Az adóelkerülés évszázados hagyományait sem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. A dilemma nehéz, de a magyar államháztartás bevételi gondjait biztosan nem a "túl alacsony" adószint jelenti - különösen nem a munkát terhelő elvonásokat tekintve. A közterhek féllegális módszerekkel történő mérséklése ma vállalkozások ezreinek a túlélését jelenti, az adóelkerülés "össznépi játékának" tovább növekvő adókkal és járulékokkal véget vetni ezért sem egyszerű feladat.

A "versenyképesebb" adórendszer a bevételek növelésének kulcsa egy olyan országban, ahol a közterhek elkerülése - becslések szerint - évente két-háromezer milliárd forintot vesz ki a közös kasszából. A jövő adórendszerének irányába mutató kormányzati tervekben azonban - hogy vannak egyáltalán - egyelőre csak reménykedni lehet.