A szakértő emlékeztetett arra, hogy az MTK-pályán korábban elhangzott zsidóellenes kijelentések kapcsán is hasonlóan nyilatkozott. Az efféle szövegek Halmai szerint alkalmasak lehetnek arra, hogy közösség elleni izgatás miatt eljárást indítsanak. Az Alkotmánybíróság (AB) egy 1992-es határozata tartalmaz olyan tesztet, amelynek alapján megállapítható, hogy az ilyen cselekmény átlépi-e a büntetőjogilag releváns küszöböt. E szerint a köznyugalom megzavarásának absztrakt lehetősége ugyan kevés a fellépéshez - az erőszak kézzelfogható veszélyének kellene fennállnia -, ám Halmai úgy véli, a határozat nem lehet akadálya annak, hogy konkrét ügyekben legalább az eljárást megindítsák.

Az egyes esetek vizsgálata során egyebek mellett tisztázni lehetne, hogy a kisebbségeket sértő vagy becsmérlő bekiabálások, vagy például a szlovákellenes feliratok milyen összefüggésben hangzanak el, illetve jelennek meg - hangsúlyozta Halmai. Enélkül sohasem derülhet ugyanis ki, hogy az AB által meghatározott következmény, a gyűlöletre uszítás megvalósult-e. Az alkotmányjogász szerint nem közömbös az sem, hogy milyen az adott társadalmi környezet; nyilván más hatása lehet egy tudományos fórumon elhangzott hozzászólásnak, s más egy durva kiszólásnak a futballpályán. Halmai ugyanakkor utalt arra, hogy adott esetben legalább garázdaság miatt fel lehetne lépni, mert ahhoz elegendő, ha valakinek a megnyilvánulásai másokban riadalmat vagy megbotránkozást keltenek. Igaz - tette hozzá -, hogy ez a rasszizmus és idegengyűlölet problémájának szőnyeg alá seprését jelentené, de legalább történne valami.

Rendőrségi források szerint a labda nem náluk van, mert több esetben kísérletet tettek a nyomozás elrendelésére, ám az ügyészség - az AB határozataira hivatkozással - minden esetben azt állapította meg, hogy a szurkolók fellépése egyik esetben sem minősült gyűlöletre uszítónak, s a vizsgált esetek más bűncselekmény megállapítására sem bizonyultak alkalmasnak.