Mindazonáltal - miközben itthon jó néhány területen jól jönne a szakképzett, magyarul is beszélő alkalmazott - a munka világának hazai szereplői eltérően prognosztizálják a munkaerőpiac megnyitásának következményeit. Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke például lapunknak azt mondta: a kormánynak nem szabad megtennie egyetlen olyan lépést sem, amely gyengíti a hazai munkavállalók pozícióit. Márpedig a munkaerőpiac megnyitása ilyen lépés, miközben várhatóan tovább nő a munkanélküliek száma.

Borsik úgy tudja, a román diplomácia már tapogatódzik a magyar munkaerőpiac fogadókészségéről. Szerinte azonban sok nehézséget okozna, és óhatatlanul politikai felhangot kapna, ha korlátozás nélkül nyitnánk meg álláspiacunkat a román munkások előtt. Az érdekvédő ezért arra számít, hogy Románia uniós tagállammá válásakor a 2+3+2 év korlátozás szerepel majd a munkaerőpiac megnyitásáról szóló megállapodásban - ahogyan sok ország esetében Magyarország csatlakozásakor is történt.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára úgy nyilatkozott: az élőmunka-terhek növekedése miatt jól jön az olcsó munkaerő a vállalkozásoknak. Hozzátette azonban, hogy a munkanélküliség jelenlegi mértéke miatt nem szabad korlátozás nélkül megnyitni a magyar munkaerőpiacot. Az ugyancsak munkaügyi szakértő, Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke úgy látja: munkaadói szempontból a vállalkozásoknak az a jó, ha a munkavállalók között is verseny van. A kérdést azonban nem lehet csupán ebből a szempontból nézni, hiszen nagyon fontos, hogy az alkalmazott mennyire megbízható, milyenek a szakmai ismeretei. Ez pedig egy magyar munkavállaló esetében sokkal inkább kontrollálható, ellenőrizhető, mint egy romániai dolgozó esetében. Ezért ott, ahol elsősorban szakképzett munkaerőre van szükség, biztosítani kell, hogy a hazai munkaerő álláshoz jusson.

Antalffy szerint a munkaerő-piaci helyzet sem hagyható figyelmen kívül az álláspiac megnyitásáról meghozandó döntésnél. Minél nagyobb ugyanis a munkanélküliség és minél többet kell fordítani a munkanélküliek ellátására, annál többe kerül a rendszer a gazdaságnak. Ezért a munkaadóknak is alapvető érdekük, hogy viszonylag alacsony munkanélküliség mellett működjön a gazdaság. Mindazonáltal bizonyos szakmákban nem is érdemes megnyitni a munkaerő-piacot, mert a hazai munkaerőnek sincs elegendő álláshely. Igaz - tette hozzá a szakember -, elsősorban a határ menti területeken működő vállalkozások esetében, szükség lehet arra, hogy külföldről jött munkásokat dolgoztassanak. Egyébként ez már jelenleg is így történik. Most csak az a kérdés, hogy a romániai és a magyar munkaerő-piaci helyzetet hogyan tudjuk szinkronba hozni, tudva azt, hogy az itthoni munkások keresete jelentősen meghaladja a romániai átlagbért. Az olcsóbb munkaerő tömeges megjelenése viszont felboríthatja a munkaerő-piaci egyensúlyt - figyelmeztetett Antalffy Gábor.