A megkérdezettek 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy a tűzijáték alatt bekövetkezett katasztrófáért nem lehet mást felelőssé tenni, csakis a természetet. Többségük, 60 százalékuk szerint azonban vannak konkrét felelősök is, akik ha helyesen cselekedtek volna, kevesebb lett volna a sérült és a halálos áldozat - olvasható az összegzésben, amely szerint a legtöbben a katasztrófavédelmet, a tűzijátékot rendező céget, illetve a Miniszterelnöki Hivatalt hibáztatják a történtekért.

Az ötszáz fős reprezentatív közvélemény-kutatás Budapest felnőtt lakossága körében telefonon keresztül, kérdőív alapján készült, az adatokat augusztus 24-25-én vették fel.

A megkérdezettek fele hisz abban, hogy a tűzijáték "lefújásával" jelentősen csökkenthetők lettek volna a következmények, ám sokan úgy gondolják, hogy ez nem előzte volna meg a történteket, esetleg még nagyobb pánik tör ki.

A kutatás szerint a vélemények alakulásában két tényező játszik szerepet: egyrészt a meglévő pártpreferencia, másrészt az, hogy akik jelen voltak a tűzijátékon, és veszélyben érezték magukat (a jelenlévőknek csak mintegy negyede, 28 százaléka érezte veszélyben magát), hajlamosak a kialakult helyzetért "emberi tényezőket" okolni.

Míg a szocialista szavazók háromötöde (58 százaléka) a természetet hibáztatja, a Fidesz-tábor 81 százaléka konkrét felelősöket keres. Az összegzés szerint a véleményekben észlehető szocio-demográfiai eltérések is elsősorban a pártállásra vezethetőek vissza. Az MSZP táborában felülreprezentált idősebb, és alacsonyabb iskolai végzettségű rétegek körében az átlagosnál lényegesen magasabb a természet erőiben felelőst keresők aránya - szerepel a tájékoztatóban.

A megkérdezettek fele (51 százalék) úgy véli, hogy ha a rendezvény kezdete előtt, amikor már bizonyossá vált a szokatlanul nagy vihar, lefújják a tűzijátékot, akkor eloszlott volna a tömeg és sokkal kevesebb sérülés, illetve halálos baleset történik. 30 százalékuk szerint ez esetben sem lett volna jobb a helyzet, mert ennyi idő alatt nem oszlott volna szét a tömeg. A megkérdezettek 12 százaléka úgy vélekedik, hogy a tömeg feloszlatása még több bajt okozott volna, mert akkor még nagyobb pánik tört volna ki.

Mint az eredmények mutatják, a vélemények alakulása itt is elsősorban a pártpreferenciával függ össze. A Fidesz szavazóinak háromnegyede hisz abban, hogy a rendezvény lefújása megelőzhette volna a balesetek egy részét. A szocialista szavazóknak viszont alig több mint negyede ért egyet ezzel.

Akik úgy vélekednek, hogy a baj megelőzhető lett volna, nagyobb arányban gondolják azt, hogy vannak felelősei a katasztrófának. A problémakör átpolitizáltságát viszont jól mutatja, hogy a vélemények nem alakulnak teljesen konzisztensen: még a személyi, illetve kormányzati felelősöket keresők 21 százaléka szerint sem lett volna jobb a helyzet, esetleg még rosszabb is lehetett volna, ha a rendezvényt lefújják.

A budapesti válaszadók lehetséges felelősként több intézményt és politikai szereplőt is megjelöltek. Ha meg kell nevezniük, hogy leginkább ki a felelős a katasztrófáért, akkor a listát a természet (34 százalék) után a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (15 százalék), a tűzijátékot rendező Nexus Kft. (12 százalék), illetve a Miniszterelnöki Hivatal (8 százalék) vezeti. Demszky Gábor főpolgármester (5 százalék) és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök (4 százalék) "a felelősök középmezőnyében helyezkedik el", míg a meteorológusokat és magukat a nézőket csak a válaszadók 2-2 százaléka, a rendőrséget pedig csak 1 százaléka tartja felelősnek.

A vélemények átpolitizáltsága az összegzés szerint jól érzékelhető: a kormánypárti szavazók jóval kisebb arányban említették a különböző intézményeket, vezető politikusokat a katasztrófa felelőseként, mint a Fidesz szavazói.

(MTI)