• Kérdéseit, hozzászólását fórumunkon vagy emailben, az online@nepszabadsag.hu címen várjuk.

Szerdán délután kettőtől három óráig a fizikus négy témában várja az olvasóink kérdéseit:

1. Az éghajlati folyamatok fizikája - bizonyosságok és bizonytalanságok (fizika, klimatológia, melegedés, viharok stb.)

2. Az éghajlatváltozás okai és következményei - társadalmi hatások és erre adandó válaszok. (Például légkörbe juttatott széndioxid hatása. A klímaváltozásra adandó válaszokat kidolgozó magyar tudományos projekt, VAHAVA. Környezettudatosság a mindennapokban. Stratégiák az élet minden területén.)

3. Politikai perspektívák rövid és hosszú távon - fogyasztás kontra fenntarthatóság. Milyen politikai következményei lehetnek egy új földi éghajlati helyzetnek?

4. Augusztus 20.

Szélsőséges időjárási jelenségek mindig is voltak, a klímaváltozás ezeket gyakoribbá, erőteljesebbé teheti. Az idei nyár valószínűleg sok embert meggyőzött arról, hogy ez a szembesülés mindnyájunk számára elkerülhetetlen feladat. Zágoni Miklós nem csak az éghajlatváltozás okait kutatja, de a várható társadalmi következményekre is fel szokta hívni a figyelmet, sőt, a politikai osztály felelősségét is firtatja.

„Hamarosan egy másik világ küszöbén találjuk magunkat, s ez nagyobb változás lesz, mint a rendszerváltozás. A fosszilis civilizáció - százötven év felfutás után - hanyatló szakaszába lép. Ezért nem csupán közvetlenül az államháztartási, de az energetikai, életmódbeli reform is elkerülhetetlen. Mostani döntéseinken múlik, hogy tíz év múlva (milyen közel van!), amikor esetleg elkezd elfogyni a gáz és az olaj, elfogy-e például az áramunk is, vagy a pénzünk, amelyen vásárolni lehetne – írta Zágoni Miklós a Népszabadságban márciusban.

A cikkében nem a távoli jövőről filozofált, hanem a választási kampány közepén felszólította a politikai elitet, hogy végre beszéljen őszintén: „A gázárral kapcsolatos választási játszma azonnal felfüggesztendő. Igen káros elhitetni a lakossággal, hogy a gáz ára, illetve kormányzati kompenzációja csupán politikai jóakarat kérdése.”

Az időjárás egyre szélsőségesebb

Zágoni a Vasárnapi Híreknek így nyilatkozott a budapesti vihar után, augusztus 27-én: „1999-ben az addigi nagyon hosszú időszakhoz képest túlzottan is csapadékos és a Tiszán nagy árvizeket hozó évünk volt, 2000 tavaszától három esztendőn át meleg- és szárazságrekordok egész sorozatával járó idők köszöntöttek ránk, 2003 nyarára a Balaton is addig nem látott alacsony szintet ért el a sok meleg, a kevés csapadék és a nagy párolgás miatt. Azután jött egy fordulat tavaly júniusban az emlékezetes két hidegrekorddal és még ugyanabban a hónapban melegrekorddal is, augusztusban pedig azelőtt soha nem látott méretű csapadékkal. Idén tavasszal a Dunán és a Tiszán egyszerre mérték az évezred árvizét, ilyen hazai jelenséget nem őriz az emberemlékezet sem. Azután jött az idei nyár újabb hidegrekorddal, majd hosszú és rekkenő kánikula, a Balaton 30.5 fokos vízhőmérsékleti rekordjával, közben másutt nagy viharokkal, bőséges csapadékkal és jégesőkkel tarkítva. Most meg ez a vihar. Ezek közül önmagában egyik ’történésszelet’ sem tekinthető rendkívülinek, csak szokatlannak. Ám, ha összerakom ezeket a szeletekből az egész kígyót, akkor az események sora már mindenképpen rendkívüli.”

Kemény tények

A klíma pillanatokon belül elveszíti tízezer éves stabilitását, ahol a „pillanatokon belül” definíciója a „holnap”-tól a „30 év múlva”-ig terjed. Ezzel a konklúzióval zárta Zágoni egy előadását egy tavalyi konferencián, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia rendezett. Az előadás részletesen bemutatta azokat a tényeket, adatokat és összefüggéseket, amelyek szerint a globális éghajlatváltozás lehetőségéről már nem érdemes vitatkozni, inkább az a kérdés, hogyan fogunk reagálni a várható változásokra. Akit érdekelnek a tények, az előadás szövegét itt olvashatja.

Mit hoz a jövő?

"Fontosnak tartom, hogy megértsük: ami eddig történt, nem volt 'szörnyű klímaváltozás'. E kifejezést szeretném arra az időre tartogatni, amikor a természet majd tényleg visszaüt. A klímaváltozással összefüggő beszélgetések, műsorok vágóképeiként nem az eddig bekövetkezett árvizek, szélviharok és özönvizek médiaképeit használnám — hiszen, ha nagyon akarom, ezeket akár a klíma normál ügymenete részeiként is értelmezhetem. Arra vonatkozóan, hogy milyen lesz a klímajövő, meggyőződésem szerint mai tapasztalataink nem adnak korrekt eligazítást. " (Élet és irodalom, 2005. január 21.)

A Magyar Tudományos Akadémia és a környezetvédelmi tárca három éves kutatómunkát indított annak tisztázására, hogy Magyarországnak miképpen kell reagálni a klímaváltozásra. A VAHAVA-projekt feladata az volt, hogy feltárja klímaváltozási forgatókönyveket, továbbá javaslatokat dolgozzon ki: miképpen minimalizálhatjuk az éghajlatváltozás hatásait. A munka lezárult, most a döntéshozókon a sor, hogy a cselekvési programokat elindítsák.

Zágoni Miklós az elmúlt három évben a VAHAVA-projekt munkatársa volt. (A VAHAVA betűszó: változás–hatás–válaszadás.)

A VAHAVA ajánlásai között szerepel, hogy a váratlan és erős viharok miatt szükségessé vált nagyvárosi riasztórendszerek kiépítése. Egy ilyen rendszerrel meg lehetett volna előzni az augusztus huszadikai, budapesti tragédiát, amely több halálos áldozattal járt. A város néhány, távolról látható pontjára fel kellene szerelni viharjelző lámpákat, amelyeket a meteorológiai prognózisok alapján működtetnének. Ahogy a Balatonnál ez már évtizedek óta működik.

A VAHAVA-projekt hírlevelei:

VAHAVA hírlevél 1. szám, 2005. június (pdf, 0,9 MB)

VAHAVA hírlevél 2. szám, 2005. augusztus (pdf, 0,9 MB)

VAHAVA hírlevél 3. szám, 2005. október (pdf, 0,2 MB)

VAHAVA hírlevél 4. szám, 2005. november (pdf, 0,16 MB)

VAHAVA hírlevél 5. szám, 2005. december (pdf, 0,2 MB)

VAHAVA hírlevél 6. szám, 2006. január (pdf, 0,2 MB)

Zágoni Miklós honlapja: eghajlatvaltozas.hu