A magángyűjtemények városa
ta
A győri zsinagóga központi terében és karzatain rendezték be a műgyűjtő, Vasilescu János kollekciójából rendezett állandó kiállítást. A szerdától vasárnapig, délelőtt tíztől hatig látogatható tárlat tervezője és rendezője N. Mészáros Júlia művészettörténész, a városi művészeti múzeum igazgatója.
A nemrég elhunyt Vasilescu János, Győr város díszpolgára az általa létrehozott alapítványra bízta műegyüttesét. A kuratórium pályázatot írt ki az alkotások elhelyezésére, s Győr ajánlatát fogadták el, így kerültek a képek már korábban a folyók városába.
A kiállítás mai megnyitása egybeesik a másfél év alatt félmilliárd forintból felújított zsinagóga avatásával. A zsinagógát a templomhoz tartozó iskolaépülettel együtt 1870-ben építették, Benkó Károly tervei alapján. A szecesszió és a késő historizmus stílusjegyeit idéző zsinagóga más nagyvárosok számára is építészeti mintául szolgált. 1927-ben téli templommal bővítették. Az utóbbi évtizedekben a ma már a Széchenyi Egyetem részeként működő Zeneművészeti Főiskola kapott benne helyet, illetve a Fényírók Nemzetközi Fesztiválja, a Mediawave használta a Művészetek Szentélyeként.
Az újjászületett zsinagógába beköltöző gyűjtemény teljes áttekintést ad a Vasilescu által mecénásként is segített Ország Lili munkásságáról, alkotói periódusairól - mondta el N. Mészáros Júlia, hozzátéve: a pályatársak - így Schaár Erzsébet, Kondor Béla, Vilt Tibor, Hencze Tamás, Nádler István, Keserű Ilona - alkotásai szorosan kapcsolódnak a művésznő képeihez. Jelen vannak a gyűjteményben az európai iskolához kötődő képzőművészek - többek között Anna Margit, Bálint Endre, Deim Pál, Korniss Dezső, Martyn Ferenc - művei is. A művészetkedvelők találkozhatnak Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Amerigo Tot és Pierre Székely műveivel is.
Győrött már eddig is több jelentős magángyűjtemény alkotásaiban gyönyörködhettek a városba látogatók. Radnai Béla kilencszáz műből álló gyűjteményét is Győrnek ajándékozta az özvegye. Ez az anyag a XX. század első felének magyar művészetét öleli fel. Az önálló városi múzeumot alapító Kolozsváry Ernő - Győr rendszerváltozás utáni első polgármestere, aki már nincs az élők sorában - tanári pályafutása során főleg a XX. századi tiltott vagy megtűrt festők képeit vásárolta meg. Ez az anyag a gyűjtő halála után is egyben maradt, előzetes bejelentkezés alapján látogatható. Az ő műtárgyai között is kiemelkedően van jelen Ország Lili művészete, de Egry József Delelése, Farkas István Vihar után című képe is nála található. Ezenkívül - mások mellett - Kondor Bélától, Deim Páltól, Bálint Endrétől, Korniss Dezsőtől, Gulácsy Lajostól és El Kazovszkijtól is sok képet őriz.
Váczy Péter történészprofesszor gyűjteménye is gazdagítja a városi múzeumot, nem is beszélve a győri Borsos Miklós szobrászművészt bemutató állandó tárlatról és Kovács Margit kerámiaművész hagyatékáról.
Győr tehát a képzőművészetek városa lett. Az állandó tárlatok mellett rendre izgalmas időszakos kiállításokat is a városba hoznak. A Vasilescu-gyűjtemény új otthonra találásával egy időben egy osztrák képzőművész kiállítását is megnyitják. Éva Choung-Fux ötszáz fotóját láthatja a közönség: a történelmi tragédiák, így a holokauszt túlélőiről. A túlélők képe alatt imaszerűen hallatszanak majd a háttérből az elbeszélt emberi sorsok, történetek, a fotókon pedig angolul futnak végig a köztünk élők mai gondolatai.
