Az áremeléstől sem félnek a románok
Úgy tűnik, a románokat semmi sem riaszthatja el az uniótól. A sajtó időről időre arról cikkezik, hogy a csatlakozás után ugrásszerűen nő az élelmiszerek ára - jóval nagyobb mértékben, mint annak idején Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban. Az emberek nem csóválják a fejüket arra a hírre sem, hogy januártól akár ötven százalékkal drágulhat a hús, a tej és a kenyér, pedig a lakosság már ma is szerény jövedelmének negyven százalékát költi élelmiszerre.
A derűlátás ellen szólna az is, hogy az állampolgárok csaknem fele úgy véli, életszínvonala 2006-ban cseppet sem javult. Júniusban a közel 65 ezer forintnak megfelelő, 1112 lejes átlagbér tizenöt százalékkal magasabb volt ugyan az egy évvel korábbinál, de az éves bérnövekedés reálértékben mindössze nyolcszázaléknyi volt, ami az infláció szintjét sem érte el, sőt.
A reményeket elsősorban az táplálja, hogy a 2005-ben realizált, egy főre jutó 3500 eurós nemzeti össztermék (GDP) a nyugati befektetők rohama folytán 2008-ra várhatóan 5450 euróra növekszik - és a lakosság ebből életkörülményeinek javulási tendenciáját olvasta ki. Tény, hogy mára már annyi a külföldi befektető Romániában, hogy az országban lassan krónikussá válik a munkaerőhiány. Ami főként azért nem csoda, mert a 22 milliós népességből mindössze négymilliónyi az országban alkalmazott munkavállaló, további 3,5 millióan pedig már ma is Nyugaton dolgoznak.
Egyetlen dolog miatt elégedetlen ma a romániai lakos: a korrupció szintje a látványos lebuktatások ellenére sem csökkent. A megkérdezettek eleve úgy látják, hogy a parlament tagjainak 70 százaléka és az üzletemberek 61 százaléka korrupt. Minden második román azt állítja, hogy nagy vagyonaikat az újgazdagok 1990 után törvénytelenül szerezték. Azt már kevesen tudják, hogy a vállalkozások nyolcvan százaléka és a mezőgazdaság csaknem teljes egésze nem eurokonform, és hogy mindez a csatlakozás után milyen következményekkel jár majd.
Ám Románia helyzete a szakemberek szerint nem reménytelen. Az ország hatalmas természeti, ásványi és emberi forrásokkal, ennek okán pedig befektetési és fejlesztési potenciállal rendelkezik - és olyan csodálatos tájakkal, amelyeket szép pénzért lehetne turisztikailag is értékesíteni. Mindez nem fantázia, alátámasztja az is, hogy a GDP az idén várhatóan 6,2 százalékkal nő (az első fél évben a növekedés majdnem hétszázalékos volt), és az előrejelzések ezt a növekedést a következő két évre is valószínűnek tartják.
