A magasabb jövedelmet mutató Csehország 71-ről 73-ra növelte az egy főre jutó GDP-t, Lengyelország 42-ről 50-re, Szlovákia 45,5-ről 55-re, Szlovénia pedig 69-ről 80-ra, és így a térség leggazdagabb országának számít. Figyelemre méltó, hogy a balti államok - amelyek látványos gazdasági növekedési ütemet produkálnak, és alacsony szintről indultak - milyen fantasztikus ütemben jönnek fel. Észtországban 1996-ban még csak 35-öt "kerestek" az emberek, tavaly viszont már 57-et, vagyis majdnem utolérték a magasabb életszínvonalról startoló magyarokat. A lettek és a litvánok is hozzávetőlegesen 17-17 ponttal gyarapodtak.

Ez persze szükségessé teszi az összehasonlítást egy további nézőpontból is. Magyarországon 2000 és 2004 között 53-ról 60-ra ment fel az érték, azaz e szám is jelzi: az 1995-ös konszolidáció után megindult egyensúlyi fejlődés hosszabb ideig magas növekedési ütemre ösztökélte a gazdaságot. Ahogy a gazdaság letért erről az útról, úgy esett vissza az egy főre jutó GDP bővülésének irama is.

A most meghirdetett megszorító csomag - amely a pénzügyi válság elkerülését is szolgálja - jövőre és 2008-ra is a növekedés iramának lassulását prognosztizálja. Közben Csehország és Szlovákia ehhez képest két-háromszoros ütemet, a baltiak pedig ötszörös iramot diktálnak. Szlovénia rövidesen bevezeti az eurót. A következő években - talán csak átmenetileg - olyan átrendeződések mehetnek végbe az Eurostat számsorában, amelyek Magyarország helyzetének viszonylagos romlására, illetve a többiek javulására utalnak majd.