EU-sláger: Ha én gazdag lennék

bérek

Van honnan felemelkedni - ez nyújthat reményt (vigaszt?) az új EU-tagállamoknak, ha végignéznek az uniós országok gazdasági bizonyítványain. A magyarok csak 61 százalékot értek el, de - miként alábbi írásunkból kiderül - ez nem olyan rossz eredmény, mint amilyennek első látásra tűnik. Sőt, ott van a húsz éve EU-tag Portugália, amely 71 százalékával alig áll jobban (le is előzi Csehország és Szlovénia), pedig Brüszszelből már eurómilliárdok folytak oda. És akkor mit szóljon Románia, ahol az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP) az uniós átlag 35 százaléka? A lakosság mégsem keseredik el, és tanulságnak ez sem utolsó.

Megbukott a portugál mintadiák

Így ne költsünk el sok pénzt! - leginkább ezt tanulhatja Magyarország a portugáloktól. A sors iróniája, hogy magyar politikusok egészen a közelmúltig hajlamosak voltak kedvező példaként emlegetni Portugáliát, amely az EU-csatlakozás után az unió leggyorsabb gazdasági növekedését produkálta.

Ám a luzitán "csoda" nem tartott sokáig. Mivel az ország igen mélyről indult, a rengeteg uniós támogatásból az 1986-os belépés után valóban látványos fejlődés indult. - Csakhogy mi mindig ugyanabból akartunk még többet. Márpedig egyszer az autópályák is véget érnek, a gyárak is megtelnek gépekkel, és ettől még nem leszünk versenyképesek - fogalmazott a Népszabadságnak Augusto Mateus közgazdász, volt portugál pénzügyminiszter.

Új utakat és épületeket avatni természetesen Portugáliában is szeretnek a politikusok, s ilyenkor ugyan ki gondol arra: a portugál termelékenység az európai átlag felét sem éri el, a munkaerő nagy része képzetlen, a hagyományos iparágak nem bírják a külföldi konkurenciát, a bérek pedig köszönő viszonyban sincsenek a nyugat-európaiakkal. Közben mind a bal-, mind a jobboldali kormányok jeleskedtek a túlköltekezésben. - Portugáliában tíz új stadion épült a 2004-es labdarúgó Eb-hez. A 2000. évi bajnokságot megrendező Belgium és Hollandia egyetlen stadiont sem épített. Persze azok sokkal szegényebb országok - ironizált lapunknak Miguel Beleza neves közgazdász.

A mintadiákból az 1990-es évek végére az EU legrosszabb tanulója lett Portugália, ahol a gazdasági növekedés a nulla felé közelített, a költségvetési hiány viszont szárnyalni kezdett. Lassan, nagyon lassan ráeszméltek a kontinens legnyugatibb országában, hogy a - továbbra is hatalmas összegeket kitevő - brüsszeli források elköltésénél illene olyan dolgokat is figyelembe venni, mint: munkaerőképzés, csúcstechnológia, értékteremtés.

A keserű pirulát már a mostani (baloldali) kormány igyekszik lenyeletni a lakossággal. Eddig sikerrel meggyőzte a portugálokat, hogy ha végre modernizációt akarnak, először a megszorításokat kell elfogadniuk. A felzárkózás érdekében a miniszterelnök "technológiai sokkot" ígért - más kérdés, hogy eddig csak a gazdasági sokkot tudta teljesíteni.

Orbán minden botrányt megbocsát, amíg Rogán ilyen szépen szolgál

Pezsgőt hozott egy sommelier, a pincérek töltögették a poharakat, lecsúszott egy-két pálinka, és voltak kolbászfalatok is vasárnap este a Bálnában. A „főnök", Orbán Viktor mindenkinek megköszönte a kvótanépszavazás kampányában tett erőfeszítéseit, majd magabiztosan, mosolyogva azt mondta, ezzel az eredménnyel egy parlamenti választáson a Fidesz újra kétharmados többséget szerzett volna, és ez sikerülhet 2018-ban is. Az érvénytelen népszavazás volt a főpróba.

Jobbik: kormányprogramot ír, aki visszaküldi a kérdőíveket

A Jobbik elnökének közlése szerint lezárult a pártja által meghirdetett "valódi nemzeti konzultáció" első szakasza. "Jól választottuk ki a témákat, az egészségügy, az oktatás és a korrupció területét" - mondta Vona Gábor pénteken Gyöngyösön, a sorozatot záró lakossági fórumát megelőző sajtótájékoztatón.