Elglobalizált párizsi bordélyok
„A szex fővárosa, Párizs egyre inkább egy nemzetközi pornó-vidámparkhoz kezd hasonlítani” – olvassuk az Independentben. A cikk szerzője Andrew Hussey walesi irodalomprofesszor, akinek Párizs titkos története című könyve júliusban jelent meg. A szerző behatóan tanulmányozta a francia főváros piroslámpás negyedének múltját és jelenét.
A Saint-Denis utca és környéke a középkor óta a szexipar központja. Többször kísérletet tettek ugyan a bordélyok felszámolására, de az örömlányok idővel mindig újra megjelentek.
A politikusok manapság is előszeretettel foglalkoznak a kérdéssel. Utoljára 2002-ben indított hadjáratot a prostitúció ellen a belügyminiszter, Nicolas Sarkozy. Az utcán strichelő lányokat szigorú pénzbírsággal sújtotta. Az eredmény az lett az, hogy a „traditionelles”, a francia kurtizánok kiszorultak a vigalmi negyedből.
„A Le Parisien dühös riportban számolt be róla – idézi fel Hussey –, hogy a francia lányok helyét koszovói és román bűnbandák által futtatott közép-afrikaiak vették át. A cikk szerzője nem győzte bizonygatni, hogy nem azért kesereg, mert rasszista, hanem mert a hagyományos kurtizánok legalább annyira hozzátartoznak Párizshoz, mint az olcsó vörösbor vagy a Gauloises cigaretta.”
A bordélyok és sztriptízbárok többsége bezárt, és egyre több szexpláza nyílik. A modern, a bevásárlóközpont és a peepshow keresztezéséből született pornó-szupermarket azonban idegen a couleur locale-tól, a párizsi erotika szellemétől. „Bárhol találni ilyeneket Európában Barcelonától Hamburgig” – fogalmazott az egyik elkeseredett traditionelle.
„Én még emlékszem, milyen volt a párizsi erotika világa – idézi Yves Tenret írót Hussey. – Párizs régen a szex fővárosa volt. Ma viszont már nem kapják meg a turisták, amiért idejönnek. De ennél is szomorúbb, hogy a kemény pornóért rajongó fiatalok nem veszik észre, hogy valójában a globális kapitalizmus kemény értékeit dicsőítik.”