Valószínűleg ezzel a szándékoltnál többet mondott a liberális párt elnöke. Napok óta attól hangos ugyanis a sajtó, hogy sem a munkaadói és munkavállalói oldalnak, sem a parlamenti pártoknak nem jut elég idő a program tervezetének érdemi megvitatására. Dávid Ibolya, az MDF elnöke ezért a keddi, ötpártinak szánt egyeztetésre sem megy el. A munkavállalói szervezetekkel szerdán, a munkaadók képviselőivel csütörtökön tárgyalt Gyurcsány Ferenc kormányfő, az érdekvédők egy-egy napos rákészülése után. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) hétfői ülésére a munkavállalók képviseletében az MSZOSZ például egy foglalkoztatásbővítő akcióprogram, 3-5 sávos személyi jövedelemadó-tábla, az uniós bérfelzárkóztatás és az új adóreform követelésével készül. A programban a reálbércsökkenés a legfájóbb pont számukra.

A munkaadók rövidebb kívánságlistát fogalmaztak meg, amelynek egyes elemeit már be is emelte a kormány a programba (ilyen a szakképzés piacorientált átalakítása). Lényegi problémáik inkább az adóemelésekkel vannak, a járulékcsökkentés és az egészségügyi hozzájárulásnak - a tavalyi adócsökkentő csomagban szerepelt - kérdését például újratárgyalnák.

A helyzet tehát meglehetősen kaotikus: a konvergenciaprogram számaiból kiindulva teljesíthetetlenek e kívánságok, ugyanakkor úgy tűnik, afelől sem nyugodtak az OÉT- partnerek, hogy 2009-ben valóban dübörögni kezd majd a gazdaság. Erről a költségvetési bizottság hétfői ülését összehívó - és ide a kormányfőt és a pénzügyminisztert meghívó - Fidesz sincs meggyőződve: mint azt Varga Mihály, a párt alelnöke elmondta, a számok közeledtek a realitáshoz, de mégsem hisz a kormány őszinteségében - többek között az államadóssági mutatók folytonos változása miatt. A Fidesz négy javaslattal készül a keddi egyeztetésre, ezek részben arra vonatkoznak, hogy a nemzeti fejlesztési tervben szereplő gazdaságfejlesztési céloknak is meg kellene jelennie a programban. Varga szerint evvel együtt érdemi egyeztetés nélkül megy ki a program Brüszszelbe.

Kuncze Gábor szerint viszont a programban szereplő kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépések alkalmasak a "megbillent" egyensúly helyreállítására, a reformok pedig annak fenntartására. Az, hogy szerinte a várható brüsszeli igen majd lenyomja a belpolitika torkán a szükséges törvénymódosításokat, már csak azért is érdekes, mert a tavaszi választási kampány előtt emlegetett, szükséges reformok mellett rendre elhangzott: csak akkor megy majd, ha sikerült társadalmi, illetve politikai konszenzust teremteni a nagy elosztórendszerek jövőjéről. Ez a gazdaság jövendő öt-tíz évét megalapozó program kapcsán jelenleg nem látszik. Az persze nem kizárt, hogy a hétfői és a keddi egyeztetéseken néhány hazai "igennel" is gyarapszik a lista, a választók fejében viszont még a kiigazító csomag kérdőjelei is villognak.