- A konvergenciaprogram több, mint az euró bevezetésének menetrendje, ez a magyar felzárkóztatás programja - hangsúlyozta Veres János pénzügyminiszter az egyeztetésre szánt vitaanyagról tegnap délelőtt tartott sajtótájékoztatón. A miniszter a programot egy házhoz hasonlította, mondván: az alapot az egyensúlyjavító intézkedések jelentik - a kiadások csökkentéséről számos döntés szól, a bevételek növelését célzó adóemelések egy része szeptembertől, egy másik részük januártól lép hatályba. A falakat a reformok jelentik - főként a már ismert döntéseket és elképzeléseket vázolja a tervezet. A tetőt a fejlesztések jelentik, amelyeket az unióból 2007 és 2013 között érkező forrásokra alapoznak.

A miniszter szerint ezzel véget ér a húzd meg-ereszd meg gazdaságpolitikai ciklusok sora, a reformokkal ugyanis tartóssá teszik az egyensúlyt. Úgy vélte: a terv hiteles, hiszen a prognózisok megfelelnek az elemzői várakozásoknak, nincs lényegi különbség a jegybank és a kormány elképzelései között sem (az egyetlen, hogy az MNB 7, a kabinet továbbra is 6,2 százalékos jövő évi inflációval számol). Remélte, hogy a piacok is belátják: a programot a benne leírt reformok és kiadáscsökkentések teszik megalapozottá. Veres szerint a program lehetővé teszi, hogy Magyarország 2007 és 2009 között csatlakozzon az ERM II-es árfolyamrendszerhez. Hivatalos euróbevezetési céldátumot ugyan továbbra sem jelölt meg, azt azért elmondta: 2011 és 2013 közötti időpontról kell majd dönteni. Mindezt annak függvényében, hogy az egyes időpontok milyen középárfolyam és mekkora gazdasági növekedés mellett teszik lehetővé a csatlakozást.

A délután nyilvánosságra is hozott vitaanyag maga az előzőekben megismertekhez képest nem tartalmaz sok újdonságot - a számok néhol kis mértékben változtak a kedden kiadotthoz képest is. Az államadósság idei mértékét ismét emelték: a múlt héten kiszivárgott anyagban még a GDP 67,3 százaléka szerepelt, kedden a 67,9 százalékot, a mostani anyagban már 68,5 százalékot tartalmaztak a keretszámok. A következő évekre azonban ez - látszólag - nem jár következménnyel, sőt: a most közölt 2007-2009-es államadósságszámok kedvezőbbek a keddinél. Veres a változtatást azzal indokolta, hogy folyamatosan számolnak, és azt is jelezte: a jövő hét végi véglegesítésig is lehetnek még apróbb módosulások.

A lényeg azonban változatlan: a program 2009-re számol az euró bevezetésének is megfelelő kritériumok teljesítésével (3 százalék környéki államháztartási hiány, csökkenő adósság, 3 százalékos infláció) - jövőre a megszorítások hatására visszaesik a növekedés, a reálbér, és megugrik az infláció.

A korábbi céloknak megfelelően és a múlt héten kiszivárgott anyagtól eltérő módon fogalmazták meg a gazdaságpolitikai céljait, és jobban részletezték a kiadáscsökkentési elképzeléseket, valamint egészen 2011-ig megadták a prognózisokat. Igaz: a 2010-11-es számok már inkább sávos várakozásokat tartalmaznak, de az egyensúly fennmaradására, az infláció csökkenésére, valamint a fogyasztás és a bérek - az elmúlt években megszokottnál kisebb mértékű - növekedésére utalnak.

A pénzügyminiszter azt mondta: a kormány az egyeztetések során sem kíván engedni a program ívéből, a gazdasági pályából, amelyet nem Brüsszel kedvéért, hanem a magyar társadalom és a gazdaság fejlődése érdekében kell bejárnunk. Ugyankkor szerinte lehetőség lesz az érdemi vitára. Az MDF - gyorsabb kritériumteljesítési - javaslatát ugyanakkor azért bírálta, mert az túlzott áldozatot jelentene a növekedés és a bérek szempontjából, a szakszervezetek nézeteit pedig azért kifogásolta, mert a munkavállalói érdekképviseletek nem fogadják el, hogy a kiigazításhoz szükség van a jövedelmek visszafogására. Szerinte a kormány által választott pálya azért jó, mert csak egyetlen évben (jövőre) esik vissza a reáljövedelem, a következő évektől azonban már szinten marad, vagy emelkedik. Mindazonáltal a miniszter hangsúlyozta: a jövő heti egyeztetések után akár a kiigazításhoz és a fejlődéshez szükséges intézkedésekben is lehet változás. Jövő héten az Országos Érdekegyeztető Tanácsban folytatott vita, az ötpárti konzultáció mellett három parlamenti bizottságban is szó lesz a programról, és egyeztetnek róla a számvevőszékkel és a jegybankkal is - ezt követően, a csütörtökön kezdődő kormányülésen születhet döntés a végleges változatról. Ezen az ülésen döntenek egyébként az egészségügyi reform egyes kérdéseiről is (például arról, mi legyen a formája a vizitdíjnak, és legyen-e egyáltalán).

A konvergenicaprogramban leírt reformintézkedések

1. Államháztartás

• Központi kormányzat méretének csökkentése (kevesebb minisztérium, 20 százalékkal kevesebb minisztériumi dolgozó).
• Központi igazgatási szervek megyei helyett regionális szervezetben.
• Önkormányzati társulások ösztönzése.
• Elektronikus közigazgatás felgyorsítása.
• Teljesítményelvű közszolgálati bérrendszer.
• Versenyvizsgán alapuló kiválasztási rendszer.

2. Egészségügy

• Biztosítotti jogviszony erősítése (járulékfizetőknek jár az ellátás).
• A magánbiztosítók belépésének "mérlegelése".
• Fix vizitdíj vagy - százalékos - vizsgálati díj bevezetése.
• Beutalók megkövetelése a magasabb szintű ellátásoknál.
• Ágyszámcsökkentés.
• Kórházak finanszírozásának átalakítása.
• Háziorvosi rendszer kistérségi összehangolása.
• Gyógyszerár-támogatások átalakítása.
• Ellenőrzési rendszer és minőségbiztosítás kiterjesztése.

3. Nyugdíjrendszer

• Előre hozott öregségi nyugdíj korhatárának megemelése (egy évvel).
• Induló nyugdíjak szintjének korrigálása.
• Szolgálati időhöz kapcsolt korkedvezményes nyugdíjazás megszüntetése.
• Korhatár alatti nyugellátások szüneteltetése kereső tevékenység esetén.
• Rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítása.
• Fegyveres testületek nyugdíjazási szabályainak közelítése az általános szabályokhoz.

4. Közoktatás

• Társulások ösztönzése, új finanszírozási rendszer.
• Művészetoktatás átalakítása (külön-intézmények iránti igény csökkentése, finanszírozásuk differenciálása).
• Tanítással le nem kötött időkeret terhére a pedagógusoknak kötelező lehet az óraszám további kétórás növelése.
• Szaktanárok átcsoportosításának lehetősége a tanítással le nem kötött órák megléte esetén.

5. Felsőoktatás

• Államilag finanszírozott hallgatók számának csökkentése 2008-tól.
• Tandíj bevezetése 2008-tól.
• Teljesítményösztönzés, és átjárás az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzés között.
• Új felsőoktatás-finanszírozási konstrukció.
• Kevesebb egyetem és főiskola.
• Minőségbiztosítás.
• Párhuzamos képzések felszámolása.

6. Ártámogatások

• Gyógyszerár-támogatások átalakítása az egészségügyi reform keretén belül.
• Új közlekedési tarifarendszer.
• Energia- (gáz-) ártámogatások idővel csak rászorultság alapján járnak.