A könyvek sorsa azonban emberek sorsa is. Márpedig a könyvben szereplő XVII. századi uralkodók, arisztokraták nemcsak megvették, tartották, esetleg olvasták könyveiket, hanem beléjük is irkáltak. Tudatják például, hogy isten segedelmével mikor, hányszor, meddig olvasták a bibliát. A könyvek és sorsuk leírásából utazások, hitviták, személyes kapcsolatok, sorsok egyaránt kiolvashatók.

Sőt maguknak a könyveknek a sorsa sem csak a múlt században volt hányatott, amikor a sárospataki könyvtárral együtt szovjet hadifogságba estek. "A könyvtár kálváriája 1671-ben kezdődött - írja Monok István -, amikor az erőszakos ellenreformációt szolgáló katonaság elűzte a református iskolát a városból. A távozó tanárok és diákok a könyvek egy részét magukkal vitték előbb Debrecenbe, majd Gyulafehérvárra, végül 1718-ban Marosvásárhelyre. A könyvek másik része Patakon maradt, ezeket a jezsuiták szerezték meg." A továbbiakban is a hadiszerencse vezérelte a könyvek sorsát, mígnem II. Rákóczi Ferenc 1703-ban visszaadta a kollégium épületét a református iskolának. Ekkor azonban csak a marosvásárhelyi iskola küldte vissza a pataki eredetű köteteket. A jezsuitáknál maradt könyvek viszont a rend feloszlatása (1773) után a piaristákhoz kerültek. Szóval hányódtak rendesen már a XVII-XVIII. században is. Együtt a történelemmel. Amiről viszont sok érdekesség főképp a kötetben szereplők életrajzaiból tudható meg.

A könyv különleges szépségét pedig az igen gazdag, aláírásokkal kellően magyarázott képanyaga adja. A felvételeket Hapák József készítette. (Kossuth, 130 oldal, 6800 forint)

Rákóczi György bibliája. A bejegyzés 1624. május 20-i keltezésû