Az elmúlt 16-17 évben lényegesen átalakultak a szülés-születés körülményei. Míg sok évtizeden át mindenki kórházban szült, napjainkban egyre többen választják a kórházon kívüli szülést. A rendszerváltás óta háromezer felé közelít az otthon születettek száma; évente háromszáz szülőpár választja ezt a lehetőséget. Legutóbb az 1950-es években volt ilyen látványos változás a szülés viszonyaiban, igaz, akkor fordított irányban: a népegészségügy elérte, hogy mindenki kórházban szüljön. Azóta jelentősen csökkent a szülés körüli anyai és magzati halálozás, huszonöt százalékban az orvosi technológia fejlődése, hetvenöt százalékban pedig a jobb általános életfeltételek miatt. Bajó Csilla Virág - aki képzett dúla és bábatanonc is - elmondja: céljuk a háborítatlan szülés népszerűsítése, ami kórházban és kórházon kívül egyaránt megvalósítható. A tájékoztatás nemcsak a leendő apáknak és anyáknak szól, hanem a szülész-nőgyógyász és gyermekgyógyász orvosoknak is.

Milyen választási lehetőségei vannak ma egy kismamának? Hogyan szerezhet információt ahhoz, hogy egészséges gyermeke szülessen? Ha az egészségügyi reform révén a kötelező társadalombiztosítás mellett önrészt kell vagy lehet fizetnie a polgárnak egészsége biztosítása végett, akkor érdemes minden információt megszerezni és megkövetelni. A tájékozódást akár az interneten is kezdheti. A TAVAM informatív honlapjáról kiderül: a dúla (a görög doula, vagyis szolgálatban lévő nyomán) a szülés körüli laikus segítőt jelenti, aki végigkíséri a formálódó családot akár a fogantatás elhatározásától kezdve a szoptatás végéig. Megismerve a pár igényeit, személyre szólóan segít felkészülni az új szerepre. Van olyan szülészet már, ahol az apa mellett a dúla is jelen lehet a szülésnél. A háborítatlanság - teszi hozzá Bajó Csilla Virág kampányszervező, aki maga is négy gyermek édesanyja - azt jelenti, hogy az anya ott szülhessen, ahol a leginkább biztonságban érzi magát. A törvények szerint mindenki ott adhat életet gyermekének, ahol akar; a tudományos tények szerint az anya biztonságérzete döntően meghatározza a szülés sikeres kimenetelét. Aki kórházban akar szülni, szülhessen ott, és természetesen ne kelljen plusz biztosítást fizetnie ezért a szolgáltatásért. Hollandiában, ahol már előrébb jár a nők tájékoztatása, az egészséges várandósság esetén az alapeset az otthonszülés, és ha mégis kórházban érzi a nő magát biztonságban, akkor kiegészítő biztosítást, illetve bizonyos összeget készpénzben kell fizetnie.

Az alacsony kockázatú, normál szülés a tudományos kutatások bizonyítékai szerint legalább annyira biztonságos otthon, mint kórházban, sőt a legtöbb mutató szerint, ha a háttérintézmény biztosítva van, egyenesen biztonságosabb: alacsonyabb az anyai és a magzati megbetegedés és halálozás is - állítja Bajó Csilla Virág.

Haas György, az Országos Bábaszövetség szóvivője, a TAVAM társelnöke szerint az orvosokat is fel kell világosítani például arról, hogy a szülés közben rutinszerűen, 79 százalékban alkalmazott gátmetszés a hiedelmekkel ellentétben nagyobb sérülést okoz, mint a háborítatlanul hagyott gát; olyan szövődményeket okozhat, amelyek aztán újabb fájdalmas és költséges beavatkozásokat kényszerítenek ki. Haas György, aki a kevés férfidúla, azaz "mandúla" egyike, elmondja: jelentősebb változásra a születés körül akkor számíthatunk, ha maguk az anyák és az apák tájékozottá válnak, és - mint Lengyelországban - maguk kényszerítik az orvosokat a további szemléletváltozásra. Így például fontos szülési tervet készíteni, amelynek során a szülők elmondhatják, mik azok a kórházban rutinszerűen végrehajtott, akár veszélyes beavatkozások, amiket szeretnének elkerülni. Ilyen lehet például a császármetszés Amerikából terjedő szokása, amelyet a Time magazin divatnak minősített. E világszerte terjedő jelenséggel magyarázzák egyes magyar szakértők azt, hogy miért ítélte az Egészségügyi Világszervezet a szükségesnél kétszer többnek a hazai császármetszések gyakoriságát.

Az EU egyes országaiban, például Svédországban az egészséges terhességeket (a szülések 90 százaléka szövődménymentes, 10-30 százalékuk történik otthon) és szüléseket nem kíséri orvos, ezekben az esetekben nincs is szükség rá - mondja Haas György. Ami Magyarországot illeti, az Európai Unió egy bizottsági jelentése 2002-ben határozott aggályokat fogalmazott meg a magyar szülésznők önálló munkavégzésének korlátai miatt. A Bábaszövetség úgy véli, hogy a szülésznői, bábai hivatás esetleg újra visszanyerheti függetlenségét, ha a minisztériumi szabályozás végre elkészül, és a jövőben a megfelelően képzett szülésznők a kórházakban is önállóan kísérhetik a szülést.

Ahogy Mihályi Péter egészségügyi közgazdász a Népszabadságban korábban írta: "a minőség az egészségügyben is mérhető - van erre példa az USA-ban, Franciaországban, Németországban, sőt a Mérce Egyesületnek köszönhetően már Magyarországon is." A Hol jó szülni? című Mérce-kiadvány 98 szülészet értékelését tartalmazza, és a WHO szüléssel kapcsolatos irányelveit, amely alapján sok kórházi rutin elavultnak minősül. Mindemellett Magyarországon - derül ki Mihályi írásából - továbbra sincsenek jól kiépített adatbázisok, így nem mérhető a kórházi beavatkozások hatékonysága, a szövődmények száma, a gyógyulás időtartama, a betegek szubjektív elégedettsége. A Mérce-könyv lényegében az egyetlen nyilvánosan hozzáférhető szülészetminősítés, holott a szabad orvos- és kórházválasztás elve feltételezné, hogy az állampolgárok ennél szélesebb körben is tájékozódni tudjanak, mielőtt választanak.

Választani az otthonszülést is lehet, csakhogy ennek nincs kidolgozott jogi feltételrendszere. Simon Tamás ügyvéd úgy véli: az otthonszülés nem más, mint egy egészségügyi szolgáltatás, amelyet a hatályos törvény szerint működési engedély birtokában lehet végezni. A működési engedélyt az ÁNTSZ adja ki. Eddig ilyen engedélyt még senki nem kapott, hiszen annak a feltétele a szakfelügyelő főorvos jóváhagyó véleménye. A felügyelő orvos pedig nem helyezkedik szembe a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégiummal, amely elzárkózik az otthonszülés elől - fogalmaz Simon. (Több internetes oldalon is olvasható a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalása az otthonszülésről, mely szerint az olyan veszélyeket rejt magában, amelyeket nem ellensúlyoznak előnyei. Az állásfoglalás szerint ma van lehetőség arra, hogy a szülő nő a szabad orvosválasztás jogával élve olyan intézményben szüljön, ahol nem betegként kezelik, és kívánságait, elképzeléseit, elvárásait meghallgatják, és ha lehet, teljesítik.)

Simon Tamás úgy véli, hogy a feltételrendszer hiányában joghézag van ezen a területen. Mindezzel vélhetően az Egészségügyi Minisztérium is évek óta tisztában van, hiszen korábban többek között Mikola István és Rácz Jenő - volt egészségügyi miniszterek - azt hangoztatta, hogy ki kellene dolgozni az otthonszülés jogi feltételrendszerét. Szerettük volna megtudni a tárcától, vajon előbbre jutottak-e ebben a kérdésben, de választ nem kaptunk.

Martini Jenő ügyvéd, szülész-nőgyógyász szakorvos viszont úgy véli, hogy az otthonszülés tárgyi feltételei a mai hazai viszonyok között nincsenek meg, tehát nincs is miért megteremteni más feltételeket. Martini Jenő, aki a Magyar Nőorvos Társaság jogi bizottságának is tagja, teljes mértékben egyetért a szakmai kollégium egy korábbi állásfoglalásával, mely szerint "az otthoni szülések visszaállítása Magyarországon a technikai felkészültség, a kórházi sűrűség, a lakásviszonyok, a hiányos infrastruktúra mellett nem javasolható, és bevezetése még jelentős többletráfordítások esetén is veszélyeztetné a szülések biztonságát, és kockáztatná az édesanyák és újszülöttjeik egészségét, életét."

Szabó István, aki az orvosi kamara keretein belül működő Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium elnöke, az otthon szüléssel kapcsolatban nem kívánt beszélni, inkább a bababarát szülészetek előnyeit hangsúlyozta. Elmondta, hogy jelenleg is több várományosa van az Egészségügyi Minisztérium által adható "bababarát kórház" címnek. Komoly feltételrendszernek kell megfelelni a minősítés elnyeréséhez, ami természetesen nem megy egyik napról a másikra. Így a vezetése alatt álló pécsi szülészeti klinika is azon dolgozik, hogy bababarát gyakorlatukat már a közeljövőben kövesse a bababarátság elméleti elismerése. Jelenleg nyolc bababarát szülészet működik, ezeken lehetőséget biztosítanak arra, hogy az anya és az újszülött napi 24 órában együtt maradjon, így is növelve az anyatejes táplálás esélyeit. Egyébként éppen az egyik ilyen bababarát szülészet (a Szent Imre kórházé) kötött elsőként szerződést a Magyarországi Dúlák Szövetségével. "Nincs egyedül a szülő nő és nekünk is sokat segítenek" - idézte Rákóczi Istvánt, az osztályvezető főorvost egy internetes honlap.

Az informáltsághoz tartozik, mennyibe is kerül a szülés. A terhesgondozás és a szülés összege összességében néhány tízezer forinttól több százezer forintig is terjedhet. Ha valaki kórházban szül, és választott orvosa van, akihez rendszeresen jár terhesgondozásra - főként a magánrendelőbe -, akkor alkalmanként, orvostól függően, különböző összegű vizitdíjat fizet, amelyhez hozzájárulnak az időnként végzett ultrahangvizsgálat költségei is. Így a tarifa a megkérdezett kismamák elmondása alapján alkalmanként 5-15 ezer forintig is terjedhet. A szülésnek nincs fix díja, ez a várandós és az orvos megállapodásán alapul; ugyancsak elmondás alapján ennek összege 50-100 ezer forintig terjedhet. A kismamák - mint mondták - általában 10-20 ezer forintot szánnak a szülésznőnek. Az OEP a kórháznak szülésenként 80-170 ezret fizet.

Megint más a helyzet a magánkórházaknál, ahol a leendő anyukáknak nem kell előre "közvélemény-kutatást" tartaniuk arról, hogy X. Y. orvos vajon mennyit kér majd a szülésért. Itt fix tarifák vannak. A Telki Magánkórházban például - a kórháztól kapott információ szerint - egy normál szülés 565 ezer forint, amely egyebek mellett magában foglalja a szülés levezetését, az újszülött ellátását és a születését követő alapvizsgálatokat. Továbbá ez az ár fedezi a kismama négynapos, négycsillagos szállodai színvonalú ellátását is egy kétágyas szobában, illetve egy hozzátartozó térítésmentes benntartózkodását.

Ha valaki a kórházon kívüli szülés mellett dönt, szakképzett bábát és esetleg dúlát fogadhat. A szülésfelkészítő tanfolyamok honlapjain az árakról is tájékozódhatunk: 30-50-80 ezer forintos kurzusok között válogathatunk, a szülők a szülést kísérő bábák alapítványának átutalhatnak 50 ezer forintot, azaz kórházon kívül a szülés akár 100-150 ezer forint lehet, és jelenleg a tb-nek nem kerül semmibe.

A betegek tájékozódásának segítése a magyar egészségügyben a legalacsonyabb osztályzatot kapta egy egészségügyi elemzéseket készítő tekintélyes svéd intézmény, a Health Consumer Powerhouse idén júniusban nyilvánosságra hozott felmérése alapján. Ugyancsak elégtelen mértékű a civilszervezetek bevonása a döntéshozatalba. Igaz, a betegjogi törvényeink például maximális pontot kaptak. Összességében a vizsgálatban a 25 EU-tagország közül a 14. helyen végeztünk. Az élen Franciaország, Hollandia és Németország áll.

l A gyermek világrajövetelét - akár kórházban, akár otthon történik - vélt vagy valós műhibák nehezíthetik, amelyek miatt perek tucatjai indulnak. Pontos számukat azonban nem lehet tudni, hiszen, mint ahogy Simon Tamás ügyvéd mondja: nincs egyetlen olyan szerv sem Magyarországon, amely nyilvántartaná, hány műhibaper van folyamatban, illetve fejeződött be. Így értelemszerűen arról sem készül statisztika, hogy a vélelmezett mulasztások miatt hány eljárás indult kórházi, illetve otthonszülés kapcsán. Az ügyvéd a zöld könyv áttanulmányozása után úgy véli: lenne létjogosultsága egy olyan kimutatásnak is, amelyből a gyermekvállalásra készülők tájékoztatást kaphatnának, mely egészségügyi intézmény ellen indult per, sőt azt is nyilvánosságra lehetne hozni, mely szakterületen. A műhibaperek többségét - mintegy 40 százalékát - napjainkban is a szülészeti-nőgyógyászati esetek teszik ki. Az eljárások egy részét azért indítják, mert nem volt megfelelő a terhesgondozás. Így például az elnagyolt vizsgálat miatt nem vették észre, hogy a magzatnak fejlődési rendellenessége van, s az anya ezen ismeret hiányában nem tudta a terhességét megszakítani. A perek másik része pedig azért indul, mert a komplikációmentes terhesség után a szülés közben adódnak problémák - például nem döntenek időben a császármetszésről -, és emiatt károsodik, illetve hal meg a csecsemő és/vagy az anya - fogalmaz Simon Tamás, akinek tapasztalatai szerint a szülészet-nőgyógyászat körében indult perek száma az elmúlt években nem csökken.

Az anya biztonságérzete döntõen meghatározza a szülés sikeres kimenetelét