A javaslatot maga Kofi Annan jelentette be az Európai Unió tagországainak pénteki brüsszeli külügyminiszteri találkozóját követő sajtóértekezleten.

Bár a találkozón több tagállam jelezte, hogy még nem hozott végleges döntést hozzájárulása nagyságáról, az ülést követően végzett számítások szerint az EU-tagországok a 15 ezer fősre tervezett erőből legalább 6-9 ezer főt képesek vállalni. Annan maga úgy számolt, hogy összesen közel 7 ezer főre érkezett felajánlás. Ebből csak a februártól parancsnokló Olaszország 2-3 ezer fővel részesedhet.

Január végéig várhatóan a jelenleg is irányító francia tábornok, Alain Pellegrini marad a békefenntartók vezetője.

A pénteki találkozón az ENSZ-elvárásokat személyével nyomatékosítani kívánó Annan külön köszönetet mondott az EU-nak a konkrét felajánlásokért. A tagországok többsége megerősítette az előző órákban már nagyrészt bejelentett részvételi szándékát. A magyar küldöttség azt jelezte, még vizsgálja annak lehetőségét, részt vegyen-e a küldetésben.

Az ENSZ-főtitkár hangoztatta, az európai hozzájárulás révén már biztosra vehető, hogy a nemzetközi közösség hiteles erőt tud felvonultatni. Az uniós vezetés azt szeretné, ha a teljes békefenntartó különítmény mielőbb, akár 2-3 hónapon belül meg tudná kezdeni tevékenységét Libanonban, ahol az izraeli hadsereg és a Hezbollah síita szervezet nyár közepi öthetes háborújának több mint 3500 halottja és sebesültje volt, nagyrészt libanoniak.

Az európai erők mellett maláj, indonéz és bangladesi egységek is bekapcsolódnak a libanoni feladatba - közölte az ENSZ főtitkára.

Franciaország összesen kétezer, Spanyolország 1200, Lengyelország 500, Belgium 400 katonát jelentett be az ülés előtt vagy alatt. Németország korábban ezernél több főről tett említést. Közel tucatnyi más tagállam is kisebb-nagyobb mértékű bekapcsolódást jelzett - Nagy-Britannia például különlegesen képzett egységekben gondolkodik. Néhány ország ugyanakkor még nem véglegesítette elképzeléseit.

Az EU-t a közelmúltban több bírálat érte, mert habozott nagyarányú részvételt vállalni a küldetésben, amelynek célja, hogy megszilárdítsa a fegyveres konfliktust lezáró fegyvernyugvást. Az unió azonban eddig azt hangoztatta, nem kellően világosak az erővel kapcsolatos elképzelések egy végleges döntéshez. Most több uniós politikus jelezte, hogy időközben sokat tisztult a kép az utóbbit illetően.

Magyarország kész megvizsgálni a békefenntartással kapcsolatos lehetőségeit

Magyarország kész megvizsgálni annak lehetőségét, részt vegyen-e a libanoni ENSZ-erők tevékenységében - erősítette meg az európai uniós tagországok külügyminisztereinek pénteki brüsszeli találkozóján a magyar delegációt vezető Kiss Tibor nagykövet, az EU mellett működő állandó magyar képviselet vezetője.

Az ülés után az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a magyar felszólalás biztosította az ülés résztvevőit arról, hogy Budapest támogatja az ENSZ és a finn EU-elnökség törekvéseit a libanoni rendezésben.

Libanon ellenzi, hogy békefenntartókat szíriai határára is telepítsenek

Libanon ellenzi, hogy ENSZ-békefenntartókat szíriai határára is telepítsenek - jelentette ki pénteken Gázi Aridi libanoni tájékoztatási miniszter."Csak a libanoni hadsereget szabad megbízni a szíriai határ ellenőrzésével, szó sem lehet arról, hogy oda az ENSZ ideiglenes libanoni erőit (UNIFIL) vezényeljék; izraeli és amerikai ötletről van szó, de Libanon senkitől sem fogad el parancsot, sem az Egyesült Államoktól, sem Izraeltől, sem Szíriától, sem Irántól" - szögezte le. Elmondta, hogy a libanoni kormány csupán Németországtól kért technikai segítséget a határellenőrzésre, s Berlin meg is ígérte, hogy a szükséges eszközöket Bejrút rendelkezésére bocsátja.

Szíria szerdán azzal fenyegetőzött, hogy bezárja libanoni határátkelőit, ha a határvidéken ENSZ-katonák jelennek meg. Bassár el-Aszad elnök közölte: ha a kéksapkásokat a határra telepítik, azt országára nézve ellenséges lépésnek tartaná.

Oroszország habozik katonákat küldeni

Oroszország a békefenntartók mandátuma körüli bizonytalanságok miatt még nem döntött arról, hogy küld-e katonákat az UNIFIL-be - közölte péntekre virradóra az orosz védelmi miniszter.

Szergej Ivanov az Oroszország távol-keleti részén fekvő Magadanban úgy nyilatkozott, hogy Moszkva egyelőre tanulmányozza a helyzetet, mert bizonytalanságokat lát a békefenntartók státusa, jogai és feladatai körül. Ennek ellenére a politikus nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország szakértőkkel segítse az izraeli hadsereg és a Hezbollah libanoni síita szervezet háborújában megrongálódott libanoni infrastrukturális létesítmények helyreállítását. A harmincnégy napos háborút augusztus közepén tűzszünet zárta le.

Ivanov egyúttal cáfolta, hogy a Hezbollah orosz gyártmányú "Hornet" harckocsi-elhárító rakétákat vetett volna be a harcokban, mint ezt Izrael állította. A miniszter úgy fogalmazott, hogy Izrael nem szolgált semmilyen bizonyítékkal arra nézve, hogy a Hezbollah korszerű orosz fegyvereket, köztük harckocsi-elhárító rakétákat alkalmazott volna. Ivanov többek között megjegyezte, hogy az egykori Szovjetunió által exportált fegyvereket ma egyszerűen orosz gyártmányúnak titulálják, jóllehet ez korántsem fedi a valóságot, s nagyfokú óvatosságra intett a fegyverek származási helyének meghatározását illetően.

(forrás: MTI)