Ingyennövények kés alól
Aki a házilagos növényszaporítás fortélyait szeretné megismerni, annak némi biológiai ismeretre kell szert tennie. Mindenekelőtt meg kell tudni különböztetni a levélnyelet, a hajtást, a vesszőt, az ágat, a különböző gyökérképleteket. A genetikai értelemben is tökéletes növények előállítását azon érdemes továbbra is az olyan kertészetekre bízni, ahol már a legmodernebb génsebészeti eljárásokat is alkalmazzák. A tömegnövényekre azonban gyakorta kár sok pénzt költeni. Vannak baráti magküldő hálózatok, magcserélő klubok is.
A házilagos szaporítás egyik lehetősége a maggyűjtés és ebből új egyedek nevelése. Ehhez tudni kell, hogy a hibridek magjai nem alkalmasak a növény reprodukálására. Aki hibridről gyűjtött magot vet, csodálkozhat, mert az esetek többségében a kikelt palánta csak nagyjából hasonlít szülőjére, inkább valamelyik nagyszülőjére hajaz. A hibridizáció sajátossága ugyanis, hogy a jó tulajdonságokat - például a rendszeres és bő virágzást és a mélyre hatoló szívós gyökérzetet - alkalmilag, együttesen nem öröklődően párosítja. A hibrid növény magjából egy csúf, de mélyen gyökerező vagy egy állandó öntözést igénylő bőven virágzó egyed lesz. A "stabil" fajok és fajták magja gyűjthető, és megfelelő időben vethető.
A szaporítás másik nagy csoportja a vegetatív módszer. Ilyenkor a növényi részek reprodukálják az eredeti növényt. Genetikai értelemben ez a klónozás. Ha a dugvány egészséges növénytől származik, és a növekedéshez szükséges feltételeket biztosítják, ingyen jutnak új növényhez.
Mielőtt a levél- vagy hajtásgyűjtéshez kezdenénk, jó tudni, vannak olyan közkedvelt dísznövények, amelyek nedvei mérgezőek. Ezért a munka elkezdése előtt ajánlatos gumikesztyűt húzni. Különösen veszedelmesek a leanderek, a borostyánfa, a filodendron és a viaszvirág - hogy csak néhányat említsünk.
Többféle dugványozási technika létezik. A szobanövények, félig edzett évelők többsége zöld dugvánnyal szaporítható. A kora tavasztól a nyár végéig, hosszabb szárral szedett leveleit úgy is lehet gyökereztetni, hogy vizesedénybe kell állítani. Az edényben mindig friss víz legyen. Ha megjelennek a gyökerek, a zsenge dugványokat gyakorta öntözött virágföldbe kell ültetni. Az eljárás rendkívül egyszerű, ám hosszadalmas, ugyanis általában a vízben gyökeret eresztett dugványok lassan kapaszkodnak meg a földben. A különböző pozsgás és vastag, lágy szárú évelőket levéldugvánnyal lehet egész évben a szabadban, és hidegebb időben a lakásban fiasítani. A kiválasztott levelet éles késsel kell levágni, és a levelet vagy a levélnyelet a cserép földjébe ferdén be kell dugni, úgy, hogy egy kevéske a levegőben maradjon. Aztán jön a locsolás, a párásítás. Tízből hat megered.
A sövénynövények szaporítására is ajánlható a dugványozás. Cserjéket, fákat, fenyőket a nyár derekától kora őszig szedett félfás dugványokkal lehet szaporítani. Ezzel a módszerrel az kísérletezzen, aki képes kalapácsos dugványt készíteni. Ennek lényege, hogy a kiválasztott kicsi, de teljes értékű hajtáshoz, egy kis, 2-3 centis fás részt is kell a főszárból nyesni. Innen a kalapácsos elnevezés. A hajtás fás részhez közeli alsó leveleit el kell távolítani, és a meghagyott fás ágrészt hosszában ketté kell vágni. A cserépbe ültetett dugványt fóliazacskóval kell borítani.
Cserjék és fák szaporíthatók a lombhullás után szedett vesszők (fás dugványok) hajtatásával. A módszer lényege, hogy a hosszabb vesszőket félig a földbe kell ásni. Ha siker koronázza a fáradozást, akkor a vessző föld alatti rejtett vagy alvó rügyeiből gyökér, a föld felettiből hajtás lesz. Érdemes a hajtás tetejét és a talpát megjelölni, ugyanis a rügyekben - a gyökérfejlődés szempontjából fontos - földközelség kódolva van. A legegyszerűbb módszer, ha a dugvány tetejét ferdén, a talpát a szárra merőlegesen vágják.
A kísérletező kedvű dugványozókat segíti a gyökereztető hormonpor is. Csak a dugvány tövét kell porba mártani, amely levél- és gyökérdugványokhoz nem használható. A legtöbb kertészeti áruházban kapható készítményből azonban a megadott dózisnál inkább kevesebbet, mint többet kell használni, ugyanis a bőséges hormonadag leállíthatja a sejtképződés.
A jövő héten a díszkert ehető csemegéiről írunk.
