Korábban Nicholas Burns külügyminiszter-helyettes és John Bolton ENSZ-nagykövet is azt mondta, hogy ebben az esetben Washington azonnal súlyos gazdasági szankciókat fog sürgetni az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Ezzel szemben most csak arról szólnak az amerikai nyilatkozatok, hogy bár Teherán nem teljesíti a további tárgyalásokhoz szükséges előfeltételt, ám a levél komoly, tanulmányozásra érdemes dokumentum.

Sajtótalálgatások szerint a visszafogott hangnem mögött két ok is állhat. Washington vagy nem tudja eldönteni, mi legyen a következő lépés, vagy csupán a nyugat-európai nyomásnak engedve tesz úgy, mintha tényleg tanulmányozná a 22 oldalas, diplomaták szerint homályos és cikornyás levelet. A BT-nek jövő csütörtökig van ideje, akkor jár le az Iránnak adott határidő, és aznap ül öszsze a testület, hogy megtárgyalja az esetleges szankciókat.

Az amerikai mozgástér azonban szűk, s egyik opció rosszabbnak tűnik, mint a másik. Kína és Oroszország, a BT vétójoggal rendelkező állandó tagjai gazdasági érdekeiket féltve ellenzik az átfogó büntetőintézkedést. Gyenge szankciók viszont aligha rettentenék el a 70 dollár fölötti olajár miatt készpénzben dúskáló Iránt.

Egy katonai támadás veszélyeztetné az Irakban lévő amerikai katonákat. Ráadásul Irán nagyobb, és már csak a magas hegyek miatt is sokkal nehezebb ellenfél, mint Irak volt. Az iráni hadsereg a héten hadgyakorlatot tart, amelyen nagyszámú helikopter, repülőgép és harckocsi, valamint a golyóálló mellényen áthatoló lőszerek bevetésével próbálják demonstrálni, hogy az ország kész egy átfogó háborúra. Az iráni légvédelem sokkal modernebb, mint az iraki volt - csupán ennek megsemmisítésére többhetes légi háborúra lenne szükség. Amerika jelenleg nem élvez ehhez elégséges támogatást a világban, a Bush-kormányzat pedig otthon tűnik túl gyengének még egy háború megindításához.

Az amerikai képviselőház hírszerzési bizottsága közben nyilvános jelentésben feddte meg a kémszolgálatokat, amiért négy évvel az első hírek és teheráni beismerések után sem rendelkeznek elég információval Irán atomprogramjáról. A dokumentum szerint Irán aligha fogja betartani az atomsorompó-szerződésben vállalt kötelezettségeit, és az elterelő manőverekből is arra lehet következtetni, hogy Irán atomfegyvert akar építeni. Párhuzamosan nagy hatótávolságú rakétákon is dolgozik, így rossz esetben tíz éven belül nemcsak Nyugat-Európát, de az Egyesült Államokat is fenyegetni tudná. A Fehér Ház már jelezte, hogy ezt semmiképpen sem fogja eltűrni, és a létezésében fenyegetett Izrael is vizsgálja egy megelőző csapás lehetőségét.